Előre bocsájtom, hogy hosszú, őszinte, durva, sőt közönséges leszek. Így olvassátok a mai történetemet…

Olvassátok a mai történetemet, mert háborog a gyomrom az emberektől.

1000_awet_20150208_003921
Munka utáni, délutáni vásárláson voltunk Peti fiammal a házunkhoz közel eső élelmiszer áruházban (szándékosan nem írom az üzletlánc nevét), mikor a pénztárnál valahogy szóba került Peti munkája a kasszás hölggyel. Róla azért el kell mondanom, hogy nem szeretem. Nem szeretek nála fizetni, mert szinte személyes sértésnek veszi, hogy vagyunk mi, vevők. Nyugdíj után dolgozik a boltban, de van egy stílusa. Sosem voltam vele udvariatlan, lenyeltem a békákat, amiket kaptam tőle az elmúlt hónapokban. Olyan ember, aki kioszt mindenkit. A legrosszabb fajta.
És akkor Peti munkája.
A gyerek épp egy éjszakai 12 órás szolgálat előtt jött vásárolni az anyukájával, azaz velem.
Állunk a pénztárnál, a hölgyemény kasszáz, Peti pakol, én igyekszem mosolyogni rá.
Mikor ez hangzott el:
Kasszás hölgy: “És mit dolgozik a fiatalember, hogy ennyire siet?”
Én: (Büszkén) “Mentős'”
Kasszás: “Jaj, azokat utálom! Azok parasztok!”
Erre Peti is beleszólt, megkérdezve udvariasan, hogy miért is?
Kasszás: ” Mert most olvastam, hogy nem értek ki egy kisgyerekhez valahol vidéken és a gyerek meghalt”
Én köpni-nyelni nem tudtam hirtelen, de Peti azonnal átlátva a dolgokat így felelt:
“Persze, mert mikor megkapjuk a központtól a riasztást még iszunk egy kávét, útközben beugrunk kék lámpával, szirénával a legközelebbi Meckibe, megvacsorázunk, csak aztán megyünk a címre”
Szánalmas volt az egész helyzet.
Egy nagyon ostoba ember így látja.
Sajnos sokan látják így.
Pedig a mentős megy. Ezerrel, mint Peti, hogy segíthessen. Ahogy a riasztást megkapják, már indulnak is. Mindegy, hogy kihez. Legyen az teljesen normális család, vagy az úton fekvő, a saját vizeletében és székletében fetrengő részeg. Ők mennek. 90.000 Ft-ért. Napi 12 órát.
Én meg, mint jó anyuka mosom a ruháját, az egyenruháját. Itthon. Amit teleköpött, hányt, vérzett valaki.
De büszke vagyok rá.
Tán nem köpködni, meg utálkozni kéne, hanem megfizetni a mentősöket, rendes autókat adni alájuk és akkor tán odaérnének bárhova.
Ők a lelküket teszik ki érted.
Becsüld meg őket, egyszer szükséged lehet rájuk!
A mi “fényangyalunk”, Peti – aki nem mellesleg a mentőzés mellett egyetemi hallgató is – épp Szenteste indult egy 36 órás műszakba….

Forrás:
Hirdetés

facebook

loading...