Az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását övező patthelyzet olyan mélyreható, hogy a brüsszeli diplomaták egyre komolyabban fontolgatják annak lehetőségét, hogy Ukrajna csatlakozási folyamatát elkülönítsék a Moldovai Köztársaságétól. Az Európai Bizottság kijelentette, „nincs objektív ok”, amely megakadályozná Ukrajnát az csatlakozási folyamat megkezdésében – írja az Euronews.
A válasz közvetlenül azután érkezett, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a múlt heti EU-csúcstalálkozón megvétózta Ukrajna csatlakozását az EU-hoz, és az országos referendum eredményeire hivatkozott, amely szerint a felmérésben résztvevő közel 2,5 millió magyar állampolgár 95%-a Ukrajna EU-csatlakozása ellen szavazott – ez körülbelül fele a 2022-es országos választásokon regisztrált 5,5 millió szavazatnak. A kormányfő korábban azt is megjegyezte, Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása a harmadik világháborúhoz vezetne.
Orbán kijelentésére az EU-Bizottság szóvivője kedden úgy nyilatkozott, „amikor egy tagjelölt állam objektív ok nélkül blokkolva van, annak ellenére, hogy megfelel a kritériumoknak, akkor az egész bővítési folyamat hitelességét veszti”. A magyar miniszterelnök azonban így indokolta az álláspontját: „erős megbízással érkeztem ide. Ha az Európai Unió egyik tagállama háborúban áll, az azt jelenti, hogy az Európai Unió is háborúban áll, és ez nekünk nem tetszik” – érvelt Orbán Viktor.
Az Európai Bizottság kedden is kihangsúlyozta, Ukrajna készen áll az első tárgyalási csomag megnyitására, amely olyan alapvető területeket érint, mint a demokrácia, az emberi jogok, a biztonság, az igazságszolgáltatás és a közbeszerzés. Ez a lépés az első egy ország csatlakozási folyamatában, és az utolsó, amely lezárul. Minden lépéshez a 27 tagállam egyhangúlag kell hozzájáruljon.
„A mi részünkről a dolgok nagyon világosak: jelenleg Ukrajna a legnehezebb körülmények között hajt végre reformokat. Mindig is támogattuk a csatlakozási folyamat érdemeken alapuló megközelítését, és ebben az esetben nincs objektív ok, amely megakadályozná az első csomag megnyitását. Reméljük, hogy nagyon hamar megnyithatjuk ezt az első fejezetet” – zárta szavait a Bizottság szóvivője.
Orbán Viktor azonban küldetésének tekinti, hogy a magyarországi nyilvános konzultációra hivatkozva megvédje a népe érdekeit, és kitartson az egyre vitatottabb blokád folytatására. Mindeközben Ukrajna türelmét veszíti. A múlt heti csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij videokonferencián keresztül szólalt fel, megoldást követelve.
„Most egyértelmű politikai üzenetre van szükség – hogy Ukrajna határozottan elkötelezett az európai út mellett, és hogy Európa betartja ígéreteit. Bármilyen késedelem Európa részéről ebben a pillanatban globális precedenst teremthet, okot adhat Európa elkötelezettségének és szavainak megkérdőjelezésére” – nyilatkozta Zelenszkij az uniós vezetők, köztük Orbán Viktor előtt.
„Mi tesszük a magunk részét. Ezért jogos, hogy pozitív választ várunk. Az első fejezet megnyitása nem csupán technikai lépés lenne. Politikai döntés lenne, amely meghatározná Ukrajna európai integrációjának jövőjét” – hangoztatta az ukrán államfő.
A csúcstalálkozó végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kifejezte támogatását Ukrajna iránt, de nem jelölt meg egyértelmű megoldást a hosszan elhúzódó konfliktusra.
„Folyamatos tűz alatt Ukrajna reformot reformra halmoz. Ez lenyűgöző” – emelte ki von der Leyen, majd hozzátette: „Ukrajna megtette a kötelességét – most rajtunk a sor. Mert a csatlakozási folyamat érdemeken alapul. Ukrajna pedig megérdemli, hogy továbbhaladjon”.
Ezek a szavak Moldova Köztársaság számára is reménytelinek hangzanak, ugyanis a két állam szinte egyszerre, röviddel az orosz invázió kezdete után kérte a csatlakozást, és párhuzamosan haladtak előre a folyamatban. Csakhogy ez a patthelyzet most annyira mély, hogy a diplomaták fontolóra veszik Ukrajna és Moldova csatlakozási pályázatainak szétválasztását.
Orbán Viktor nem emelt kifogást Moldova Köztársaság ellen, ami azt jelenti, hogy a keleti állam elvileg továbbhaladhat a tárgyalásokban, míg Ukrajna egyelőre blokkolva marad. Egy ilyen szétválasztás azonban kockázatos lépés lenne, mivel fennáll a veszélye, hogy Ukrajna végleg lemarad, és az a benyomás alakul ki, hogy Európa megszegte ígéretét.
Ennek kapcsán az EU-Bizottság szóvivője úgy fogalmazott: „Nem kérjük Moldova szétválasztását [Ukrajnától]. A tagállamok dönthetik el, hogy ezt akarják-e. Mi azt szeretnénk, hogy Ukrajnát és Moldovát támogassuk a csatlakozási előkészületekben” – szögezte le a Bizottság nevében a sajtóreferens.
