Szigorúbb szabályok jönnek 2025-től.
-2025-től szigorúbb feltételekkel lesz elérhető a 13. havi nyugdíj, többek között kizárva az januárban nyugdíjba vonulókat.
-Az új szabályozás az elhunyt nyugdíjas hozzátartozói számára is megszünteti a 13. havi nyugdíjra való jogosultságot.
-A változások miatt a nyugdíjkezdés időzítése jelentősen befolyásolja az extra juttatásra való jogosultságot.
A 13. havi nyugdíj évek óta fontos kiegészítője a magyar nyugdíjasok jövedelmének, ám 2025-től új szabályok lépnek életbe, amelyek jelentősen szűkítik a jogosultak körét. Az új rendelkezések kizárják azokat, akik 2025 januárjában mennek nyugdíjba, vagy akik 2024 végén veszítik el nyugdíjas hozzátartozójukat. A változás komoly társadalmi feszültségeket okozhat, különösen a legnehezebb élethelyzetekben lévő családok számára.
13 havi nyugdíj
A 13. havi nyugdíj nemcsak anyagi támogatást jelent, hanem szimbolikus értékkel is bír: az állam elismerése a nyugdíjasok hosszú évtizedeken át tartó munkájáért. Az új szabályozás azonban kizárja azokat, akik 2025 januárjában válnak nyugdíjassá, vagy akik januárban veszítenek el hozzátartozót. Ez különösen fájdalmas lehet azoknak a családoknak, akik temetési költségeikhez számítottak az extra juttatásra.
Kik lesznek jogosultak rá?
2025-től a 13. havi nyugdíjra csak azok jogosultak, akik:
-2025 februárjában nyugdíjas státuszban vannak, ÉS
-2024-ben legalább egy napig nyugdíjat kaptak.
Ez azt jelenti, hogy a januárban nyugdíjba vonulók, illetve az elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói már nem részesülhetnek a kiegészítő juttatásban.
Mi változott pontosan?
Korábban a januárban elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói még megkaphatták a 13. havi nyugdíjat, mivel az elhunyt személy februárban hivatalosan nyugdíjasnak számított. Az új szabályozás azonban kizárólag az élő nyugdíjasok számára teszi elérhetővé a juttatást, függetlenül attól, hogy az elhunyt korábban évtizedeken át fizette a járulékokat.
„Ez a változás kis finomításnak tekinthető, amely azonban hátrányosan érinti azokat a családokat, akiknek januárban meghal a nyugdíjas rokonuk. Nyilván, hogy mindenfélére szükség van – így a pénzre is – egy haláleset következtében. Főleg a temetési költségek jelentősek, és ehhez az állam nagy mértékben hozzá tudna járulni ezzel a megérdemelt juttatással” – mondta Hartman János, a Debreceni Nyugdíjas Egyesület elnöke.
Miért számít az időzítés?
Az új szabályozás nemcsak az elhunyt nyugdíjasok után járó juttatásokat korlátozza, hanem az újonnan nyugdíjba vonulók esetében is kulcsfontosságúvá teszi, hogy mikor kérelmezik a nyugdíjat. Aki 2024-ben igényli a nyugdíjat, az 2025-ben már jogosult lesz a 13. havi nyugdíjra. Aki viszont 2025-ben adja be az igénylést, csak 2026-tól kapja meg az extra juttatást.
Mi az a valorizációs szorzó?
A valorizációs szorzók a nyugdíjak kiszámításakor használt mutatók, amelyek a régebbi évek alacsonyabb béreit a mai szinthez igazítják. Az aktuális szorzók évről évre változnak, és jelentős hatással lehetnek a nyugdíj összegére. Ezért döntő jelentőségű, hogy valaki melyik évben kéri a nyugdíjazását – akár 5–10%-os különbséget is eredményezhet az éves bevételben.
Mit tehetnek az érintettek?
A nyugdíjazás előtt állóknak érdemes szakértővel konzultálniuk, hogy pontosan kiszámolják, mikor a legkedvezőbb beadni a nyugdíjkérelmet. Az időzítés nemcsak anyagi szempontból, hanem a 13. havi nyugdíjra való jogosultság miatt is kritikus lehet. Az új szabályok fényében a tervezés kulcsfontosságúvá vált.
