A hal finom és tele van hasznos tápanyagokkal. Mégis vannak fajták, amelyeknél nem mindegy, honnan származnak, és mennyit eszel belőlük.
A túl gyakori fogyasztás, főleg tenyésztett vagy szennyezettebb vizekből fogott halaknál, hosszú távon árthat az egészségnek.
Tenyésztett lazac
A lazac népszerű, mert sok omega-3 és omega-6 zsírsavat tartalmaz. Tenyésztett változatnál viszont gyakran zsírosabb takarmánnyal etetik, hogy gyorsabban nőjön.
Emiatt több benne a kalória és a telített zsír, és kevesebb lehet az ásványi anyag.
A tenyésztett lazacnál az omega-3 és omega-6 aránya is kedvezőtlenebb lehet. Ha a haltenyészetben nem elég szigorú a higiénia, szennyező anyagok (például dioxinok, PCB-k) is felhalmozódhatnak a halban.
Tonhal
A tonhal jó forrása lehet a D-vitaminnak, omega-3 zsírsavaknak, vasnak és más tápanyagoknak.
Ugyanakkor a tonhalnál gyakori gond a magas higanytartalom. Szakértők szerint a tonhal higanyszintje sokszor jóval magasabb, mint más halfajtáké, ezért érdemes mértékkel enni.
Tilápia
A tilápia olcsó és könnyen beszerezhető, de a zsírsav-összetétele nem mindig kedvező. Egyes források szerint több benne a kevésbé előnyös zsír, ami nagy mennyiségben hozzájárulhat a magasabb koleszterinszinthez.
Tengeri sügér
A tengeri sügér egyes fajtái magas higanytartalmúak lehetnek. Beilleszthető az étrendbe, csak ne túl gyakran.
Az eredeti ajánlás szerint felnőtteknek legfeljebb havi 200 g, gyerekeknek havi 100 g javasolt.
Kardhal
A kardhal szintén olyan tengeri hal, amely gyakran sok higanyt tartalmaz. Ha túl sokat eszel belőle, nőhet a metilhigany-terhelés kockázata.
Ezért érdemes ritkán fogyasztani, főleg várandósság alatt, illetve gyerekeknél.
Harcsa
Mivel a harcsa nagyon nagyra nőhet, sok haltermelő növekedésserkentő hormonokkal eteti a harcsaikat, hogy gyorsítsa a növekedésüket.
Ezek a hormonok azonban károsak az egészségre.
