A kórteremben csend volt.
Az öt éves fiú fehér lepedőn feküdt, nagy, fáradt szemekkel nézett maga elé. Az orvosok azt mondták a szüleinek, hogy a műtét az utolsó remény.
Az ápolók éppen az altatásra készítették elő, amikor a fiú halkan megszólalt:
– Bejöhet hozzám Archie?
– Ki az az Archie, drágám? – kérdezte az egyik ápoló meglepetten.
– A kutyám. Nagyon hiányzik. Kérem… – a fiú hangja remegett.
– Tudod, kicsim, kórházba nem lehet behozni állatot. Most nagyon gyenge vagy, nem lenne jó – próbálta elmagyarázni az ápoló.
A fiú elfordította a fejét, a szeme sarkában könny csillant:
– De… Lehet, hogy soha többé nem láthatom őt.
Ez annyira szíven ütötte az ápolót, hogy a kollégájára nézett, majd végül bólintott:
– Rendben. Egy percre bejöhet.
Egy óra múlva Archie-t behozták a szülei.
Amint a kutya megpillantotta gazdáját, odarohant az ágyhoz, felugrott rá és hozzábújt.
A fiú hosszú idő után először mosolygott, szorosan ölelte a kutyát.
Az orvosok és az ápolók könnyes szemmel nézték: a fiú és a kutya közötti kötelék erősebb volt, mint a fájdalom vagy a félelem.
Ekkor Archie furcsán kezdett viselkedni.
A szőre felborzolódott, gyorsan leugrott az ágyról és a sarokba rohant.
Ott állt az orvos, aki a műtétet végezte volna. A kutya élesen, hangosan ugatott, mintha neki akarna esni a férfinak.
– Vigyék innen ezt az állatot! – ordította az orvos, és hátrált.
A dolgozók próbálták lecsitítani a kutyát, amikor az egyik orvos észrevett valamit: hirtelen megérezte a furcsa, erős alkoholszagot, ami az orvosból áradt.
– Te jó ég… – suttogta az altatóorvos. – Maga ivott?
Néma csend lett a szobában. A szülők elsápadtak, az ápolók döbbenten néztek egymásra. Archie továbbra is morgott, mintha még mindig védeni akarná a barátját.
Pár perc alatt minden világossá vált: a sebész részegen jött dolgozni.
Azonnal eltiltották és elvették az engedélyét.
A műtétet új időpontra tették.
A fiút másik orvoshoz helyezték át, a beavatkozás néhány nap múlva sikeresen lezajlott.
Mindenki azt mondta utána: Archie nemcsak hű társa volt a fiúnak, hanem megmentője is.
Ha nincs ott, a történet tragikus véget érhetett volna.
