Nyolcévesen ivott először, tizenhárom évesen intézetbe került, mégis világsztár lett
Drew Barrymore története egyszerre kemény és felemelő. Gyerekszínészként nagyon korán lett híres, közben pedig olyan terheket cipelt, amelyekkel egy felnőttnek is nehéz megbirkózni. Mégis talpra állt, és ma a világ egyik legismertebb és legszeretettebb színésznője.
Zűrös gyerekkor, túl gyorsan jött hírnév
Barrymore szinte beleszületett a kamera világába. Már 11 hónaposan reklámban szerepelt, később pedig gyereksztárként rövid idő alatt mindenki megismerte. Pici korától forgatások, interjúk, reflektorfény vette körül, miközben ő maga sokszor azt érezte, nem igazán tud kapcsolódni a vele egykorúakhoz.
Ötévesen már filmben játszott (Ken Russell: Változó állapotok), de az igazi áttörést Steven Spielberg E. T., a földönkívüli című filmje hozta meg. A siker egyik napról a másikra mindent felnagyított. Kívülről csillogásnak látszott, belül viszont egy gyerek próbált eligazodni abban, mi jó, mi rossz, és mi az, ami csak pillanatnyi menekülés.
Ő maga később úgy fogalmazott, akkoriban nem értette, mi a valódi öröm, csak kereste valahol.
A családi háttér sem adott biztonságot
A hírnév mögött nehéz otthoni helyzet állt. A családban jelen volt az alkohol és a függőségek mintája. Az apja, John Drew Barrymore, sokszor nem volt része a mindennapjainak, az anyja viselkedése pedig kiszámíthatatlan volt. Drew sokáig apró félmondatokból rakta össze, ki is az apja, és miért nincs ott mellette.
Amikor a szülei elváltak, Drew még csak kilencéves volt. Ekkor az anyja magával vitte a felnőttek éjszakai világába, köztük a Studio 54 környékére is, ahol túl korán találkozott drogokkal és olyan helyzetekkel, amelyek egy gyereknek egyszerűen nem valók. Az E.T. sikere ráadásul szabadságot is adott neki, olyat, amit egy kamasz még nem tud jól kezelni.
Barrymore később azt mondta, sokszor úgy érezte, inkább ő nevelte saját magát. Nem haragot érzett a szülei felé, inkább azt, hogy egyedül maradt a felelősséggel.
Alkohol, rehab, összeomlás
Nyolcévesen ivott először, és pár év alatt gyorsan mélyre csúszott. Gyerekként már “bulislánynak” nevezte magát, és gyakran ment az anyjával és a barátaival esti programokra, akár heti több alkalommal is.
Tizenegy éves korára komoly gondjai voltak az alkohollal, tizenkét évesen pedig már függőségről beszéltek. Ennek vége rehab lett, egészen elképesztően fiatalon. Tizenhárom évesen öngyilkossági kísérletet követően 18 hónapot töltött egy pszichiátriai intézetben, ahol alkohol- és drogproblémákkal is küzdött.
Ezt az időszakot később élete egyik mélypontjaként írta le, mert akkor érezte igazán, mennyire egyedül van.
A kezelés után egy ideig David Crosbyéknál lakott. Crosby úgy nyilatkozott, azért volt erre szükség, mert Drew-nak olyan emberek közelében kellett lennie, akik a józanság mellett döntöttek. A lázadás és a düh viszont még sokáig ott volt benne, és lassan értette meg azt is, hogy a szülei hibái mennyit tettek hozzá a káoszhoz.
Az intézet kemény volt, de adott kapaszkodót
Furcsa módon Barrymore később azt is elismerte, hogy az intézet valamit mégis adott neki. A szabályok szigorúak voltak, és másfél évig nem volt kiút. Ő mégis úgy érezte, ott tanult meg határokat, mert addig gyakorlatilag semmi nem tartotta keretek között.
Tizennégy évesen jogilag “elvált” a szüleitől, majd tizenöt évesen saját lakásba költözött. Egy kamasznak ez szinte felfoghatatlan teher, de ő akkor már rég nem átlagos gyerekként élt.
Mélypontok után hétköznapi munka és újrakezdés
A korai botrányok miatt tizenöt évesen sokan nem akartak vele dolgozni. Tizenhat évesen volt, hogy mellékállásokat vállalt, takarított, alkalmi munkákat végzett, és pincérkedett is. Ez nagy kontraszt volt a korábbi vörös szőnyegekhez képest.
Mégsem beszélt erről keserűen. Inkább úgy tekintett rá, mint egy időszakra, amikor vissza kellett találni a valósághoz és a saját lábára állni.
A felnőttkori fordulat és a romantikus vígjátékok sikere
A húszas évei hozták a kanyarokat, a hibákat és az új irányokat is. Volt két házassága, válások, és emlékezetes tévészereplések, köztük az a korszak, amikor sokszor a határokat is feszegette.
Később mégis megtalálta azt a hangot, amivel igazán működött. A romantikus vígjátékok egyik nagy arcává vált, olyan filmekkel, mint Nászok ásza, A bambanő és Az 50 első randi. A közönség szerette benne, hogy egyszerre tud sebezhető, vicces és kicsit különc lenni.
Anyaság, határok, visszalépés Hollywoodtól
2012 körül az anyaság átrendezte a prioritásait. Lányai, Olive és Frankie születése után visszavett a filmes tempóból, és inkább a családi életre figyelt, akkor még Will Kopelmannel közösen.
Később beszélt arról is, hogy amikor kimondta, szívesebben van otthon a gyerekeivel, mint állandóan forgatáson, sok kritikát kapott, főleg nőktől. Szerinte a félreértés abból jött, hogy nem azt állította, hogy “nem lehet mindent”, hanem azt, hogy ő személy szerint nem tud mindent egyszerre jól csinálni. Ha megpróbálná, annak szerinte gyengébb végeredmény lenne a vége.
Olyan otthont akart, amilyen neki nem jutott
Barrymore többször elmondta, hogy a saját gyerekkori káosza miatt tudatosan törekedett más mintára. Meleg, biztonságos otthont akart, kevesebb képernyővel, több közös pillanattal, beszélgetéssel, családi vacsorával és egyszerű programokkal. Úgy érezte, neki kellett felnőttnek lennie gyerekként, és ezt a szerepcserét nem akarta továbbvinni a saját családjába.
Ma is aktív, és őszintén beszél a múltjáról
Drew Barrymore ma nemcsak színésznőként ismert, hanem műsorvezetőként is, többek közt a The Drew Barrymore Show arcaként. Az évek során sokszor beszélt arról, milyen volt gyerekként világsztárnak lenni, és mennyi tévút jött ebből.
Egy 2024-es People-interjúban például azt mondta, ha a fiatalabb önmagának akarna tanácsot adni, valószínűleg akkor sem hallgatna rá, mert tiniként mindent jobban tudni hitt, és makacsul ment a saját feje után.
Egy nehéz kezdetből is lehet új élet
Barrymore története nem a csillogásról szól, hanem arról, milyen, amikor valaki nagyon fiatalon kerül rossz pályára, majd évek munkájával visszatalál önmagához. A múltját nem tudta kitörölni, de át tudta írni azt, ahogyan tovább él vele. És ez az, ami miatt sokan ma is inspirálónak tartják.
