Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka az Egyesült Királyságban, írja az NHS. A pontos kiváltó okot még nem ismerjük teljesen. Az orvosok több kockázati tényezőt is említenek, például az életkort, a kezeletlen depressziót, a családi érintettséget, valamint azokat az életmódbeli tényezőket és állapotokat, amelyek a szív és érrendszeri betegségekhez kapcsolódnak.
Az utóbbi években viszont egyre több tanulmány erősíti azt az elképzelést, hogy az Alzheimer-kór nem csak „klasszikus” betegség, hanem fertőzéses folyamat is szerepet kaphat benne.
Egy 2019-es kutatás szerint kapcsolat lehet az Alzheimer-kór és az ínybetegség között
A vizsgálatot Jan Potempa, a Louisville-i Egyetem mikrobiológusa vezette. A kutatók azt találták, hogy az Porphyromonas gingivalis, a krónikus fogágygyulladás (ínybetegség) egyik ismert kórokozója, kimutatható volt elhunyt Alzheimer-betegek agyszövetében.
Egy korábbi, egereken végzett kísérlet a Cortexyme, Inc. közreműködésével azt jelezte, hogy a szájon át kialakított P. gingivalis fertőzés fokozta a béta-amiloid (Aβ) termelődését az állatok agyában. Ezek azok a „ragacsos” fehérjék, amelyeket gyakran az Alzheimer-kórral hoznak összefüggésbe.
„Fertőző ágenseket korábban is kapcsolatba hoztak az Alzheimer-kór kialakulásával és romlásával, de az ok-okozati bizonyítékok nem voltak elég meggyőzőek” magyarázta Dr. Stephen Dominy, a Cortexyme társalapítója egy korábbi összefoglalóban.
A kutatók a P. gingivalis toxikus enzimeire, az úgynevezett gingipainekre is fókuszáltak. A vizsgálat alapján a magas gingipain-szint együtt járt két másik fehérje jelenlétével, amelyeket már korábban is összekapcsoltak az Alzheimer-kór folyamatával, ezek a tau és az ubiquitin.
Ugyanakkor a toxikus gingipaineket olyan elhunytaknál is kimutatták, akiket életükben nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórral. Ez több értelmezést is felvet. Elképzelhető, hogy később náluk is kialakult volna a betegség, de az is, hogy az Alzheimer-kór miatt romló szájápolás segíthet a kórokozó terjedésében. A szerzők a tanulmányban inkább az első magyarázat felé hajlanak.
A cikkükben azt írták, hogy a gingipain-antigének jelenléte Alzheimer-kóros emberek agyában, illetve olyanoknál is, akiknél Alzheimerre utaló elváltozásokat találtak, de demencia-diagnózist nem, arra utalhat, hogy a P. gingivalis okozta agyi fertőzés nem a demencia miatti elhanyagolt fogápolás következménye, hanem korai esemény lehet.
Mit mutatott az egérkísérlet egy lehetséges gyógyszerjelölttel?
A kísérletben azt is megfigyelték, hogy a cég COR388 nevű vegyülete csökkentette a béta-amiloid termelődését, és mérsékelte az idegrendszeri gyulladást az egerekben. Hogy ez embereknél is hasonlóan működik-e, azt még további kutatásoknak kell tisztázniuk.
Az Alzheimer’s Research tudományos vezetője, David Reynolds úgy fogalmazott, hogy a baktérium toxikus fehérjéit célzó gyógyszerek eddig csak egereknél mutattak előnyt. Mivel több mint 15 éve nem született új demencia-kezelés, szerinte fontos minél több lehetséges irányt alaposan tesztelni az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek ellen.
