Egy nyolcéves kislány hétfő reggel hasfájásra panaszkodik a mostohaapjánál töltött hétvége után. Az orvos ránéz az ultrahangra, és azonnal mentőt hív.
Hétfő egy olyan reggelnek indult, mint bármelyik másik. Klára reggelit készített az iskolához, amikor észrevette, hogy valami nincs rendben.
Anna sápadt volt, a konyhaasztalnál ült, és a hasát szorította.
„Anya… még mindig fáj” mondta halkan.
Klára gyomra összerándult. „Tegnap is fájt már, igaz?”
Anna bólintott, a szeme aggodalmas volt. „Szombat este kezdődött… nagyon. Szóltam a mostohaapámnak, de azt mondta, biztos a pizza.”
Lucas Klára férje, Anna mostohaapja. Klára azon a hétvégén dolgozott, ezért a kislány Lucasra volt bízva. Korábban Klára sokszor legyintett az ilyen panaszokra, azt hitte, csak múló hasfájás. Most viszont rossz érzése lett, és nem akarta tovább halogatni.
Klára azonnal orvoshoz vitte Annát
Nem vesztegette az időt. Elvitte Annát ahhoz a gyerekorvoshoz, aki születése óta ismerte és rendszeresen vizsgálta.
Az orvos alaposan megvizsgálta a kislányt, majd azt mondta, csinálnak egy ultrahangot, biztos, ami biztos. Amikor a képek megjelentek a képernyőn, a hangulata egy pillanat alatt megváltozott. Komoran összenézett az asszisztensével.
„Doktor úr, mi baj van?” kérdezte Klára remegő hangon.
Az orvos már a telefonért nyúlt, és feszült, gyors mondatokkal beszélt:
„Mentőt kérek, egy nyolcéves kislányhoz.”
Klára a vizsgálóágyon fekvő Annára nézett. A torka elszorult, és egyetlen gondolat zakatolt benne: mi történt pontosan ezen a hétvégén?
A mentők gyorsan a kórházba vitték
A mentők rövid időn belül megérkeztek. Azonnal átvették Annát, és a sürgősségire siettek vele. Útközben és a kórházban további vizsgálatok következtek, hogy kiderüljön, mi okozza a fájdalmat.
Az első eredmények után az orvos nyugodt, de határozott hangon elmagyarázta Klárának, hogy Anna valószínűleg lenyelt egy apró tárgyat. Olyan darab lehetett, ami egy játékból származik, és észrevétlenül a szájába kerülhetett.
Szerencsére a gyors ellátás miatt még időben léptek, mielőtt nagyobb baj lett volna. Anna azonnal megkapta a szükséges kezelést, majd több órán át megfigyelés alatt tartották. Később az állapota rendeződött, a fájdalma csillapodott.
Klára még mindig zaklatott volt, de végre fellélegzett. Meghatottan megköszönte a mentőknek és a kórházi csapatnak, hogy ilyen gyorsan és figyelmesen segítettek.
