Fontos politikai üzenetet fogalmazott meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a magyar–román kapcsolatok jövőjéről. Az erdélyi magyar politikus világossá tette: a budapesti új kormány hivatalba lépése után ismét felveszik a kapcsolatot Magyar Péterrel, Magyarország új miniszterelnökével.
Az RFI-nek adott interjúban Kelemen Hunor arról beszélt, hogy bár korábban már találkozott Magyar Péterrel, azóta nem folytattak újabb egyeztetést. Ennek ellenére a cél változatlan: stabil, tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása a két ország között.
„Valószínűleg valamikor nyáron vagy ősszel lesznek megbeszéléseink. Az a beszélgetés – szerintem – korrekt volt, olyan kérdéseket is felvetettünk, amelyeket meg kellett említeni, de azóta nem beszéltem vele, nem találkoztunk” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az új budapesti vezetéssel való együttműködés nem csupán politikai gesztus, hanem stratégiai érdek is.
Szerinte a magyar–román kapcsolatoknak intézményi szinten is erősödniük kell, különösen egy olyan időszakban, amikor a térség stabilitása és gazdasági együttműködése kulcsfontosságúvá vált.
„Célunk, hogy korrekt kapcsolatot ápoljunk a magyar kormánnyal. És hogy korrekt kapcsolat legyen Románia és Magyarország között is (…) amely a tiszteleten, az együttműködésen és a bizalmon alapul” – mondta.
Kelemen Hunor szerint a földrajzi valóság olyan tényező, amelyet sem politikai váltások, sem nemzetközi feszültségek nem írhatnak felül.
Úgy látja, a két ország gazdasági, politikai és energetikai kapcsolatait tovább kell erősíteni, mert a kölcsönös függőség megkerülhetetlen.
„Különösen a politikai, gazdasági és energetikai területeken, mert akár tetszik, akár nem, Románia és Magyarország továbbra is szomszédos államok maradnak. Bármi is történjen a világban, a földrajzi viszonyok nem változhatnak. A kölcsönös függőségek pedig rendkívül nyilvánvalóak: a kereskedelem működik, a gazdasági együttműködésnek is működnie kell” – hangsúlyozta.
Az RMDSZ vezetője szélesebb regionális együttműködésre is felszólított.
Úgy véli, a közép- és kelet-európai országok csak közösen tudják hatékonyan képviselni érdekeiket az Európai Unió keretein belül.
Példaként Romániát, Magyarországot, Slovákia, Csehország, Lengyelország és a balti államokat említette, mint olyan országokat, amelyek szorosabb koordinációval erősebb politikai súlyt képviselhetnének.
„A kis országok, ha együttműködnek, sokkal jobb képességekkel rendelkeznek, és sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy eredményeket érjenek el népeik, nemzeteik számára” – mondta.
Majd hozzátette: „Ebben a régióban, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, nem egy konföderációt kellene létrehozni – nem merünk ilyen messzire menni –, hanem állandó együttműködést és összefogást, igen, az Európai Unión belül.”
A politikus végül reményét fejezte ki, hogy mind Budapest, mind Bukarest új vezetése a párbeszédet és a gyakorlati együttműködést helyezi előtérbe a következő időszakban.
„Ezért ragaszkodom ehhez az együttműködéshez Románia és Magyarország között, mind az új magyar kormánnyal, mind pedig a – remélem – jövő héten hivatalba lépő új bukaresti kormánnyal” – zárta szavait Kelemen Hunor.
