Szokatlan légköri folyamatokra figyeltek fel a meteorológusok: az Északi-sark fölött keringő sarki örvény a megszokottnál jóval korábban meggyengült. A jelenség azért keltett nagy figyelmet, mert hatással lehet az északi félteke téli időjárására, és akár a sarkvidéki hideg levegő dél felé áramlását is elősegítheti. De vajon Magyarországon is rendkívüli fagyokra, havazásra kell készülnünk, vagy még korai lenne temetni az enyhe telet?
Mi történt az Északi-sark fölött?
A sarki örvény, más néven poláris örvény egy hatalmas, erős légköri szélrendszer, amely az Északi-sark körül kering, nagyjából 10–50 kilométeres magasságban. Feladata, hogy a rendkívül hideg sarkvidéki levegőt a pólus térségében tartsa.
Amikor ez a rendszer erős és stabil, a hideg légtömegek jellemzően északon maradnak. Ha azonban az örvény meggyengül vagy jelentősen megzavarodik, a sarkvidéki levegő könnyebben indulhat dél felé, és Európa egyes részein is komoly lehűlést okozhat.
A Reuters november 16-i beszámolója szerint az idei gyengülés különösen korán következett be. Adam Scaife, a brit meteorológiai szolgálat hosszú távú előrejelzésekért felelős vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy novemberben korábban is előfordult már a sarki örvény összeomlása, de ilyen korán még nem.
A szakemberek szerint ugyanakkor egyelőre nem lehet biztosan megmondani, milyen következményekkel jár majd a folyamat a következő hónapokban.
Miért gyengülhetett meg ilyen korán a sarki örvény?
A jelenség egyik lehetséges kiváltó oka az úgynevezett hirtelen sztratoszférikus felmelegedés. Ilyenkor az Északi-sark fölötti sztratoszféra hőmérséklete rövid idő alatt jelentősen megemelkedik. Ez megzavarhatja a poláris örvényt körülvevő nyugati szeleket, amelyek akár le is lassulhatnak, irányt változtathatnak, vagy az örvény több részre szakadhat.
A folyamat az alacsonyabb légrétegekben is éreztetheti a hatását. A sarki örvény gyengülése a futóáramlás, vagyis a magasban húzódó erős szélrendszer pályáját is befolyásolhatja. Ha megváltozik a légköri áramlás, a hideg levegő könnyebben juthat el Európa egyes térségeibe.
A kutatók több lehetséges magyarázatot is vizsgálnak. Az egyik az erősödő El Niño, amely a Csendes-óceán térségének felmelegedésével jár, és a légköri hullámokon keresztül hatással lehet az északi sarki légköri folyamatokra. Emellett az Észak-Skandinávia és Nyugat-Oroszország közelében tapasztalható szokatlanul meleg tengervíz, valamint a csökkenő tengeri jégborítás is szerepet játszhat.
Egyelőre azonban nincs bizonyíték arra, hogy egyetlen tényező önmagában megmagyarázná a szokatlanul korai gyengülést.
Magyarországon is beköszönthet a kemény tél?
A sarki örvény gyengülése valóban növelheti a hidegbetörések esélyét, de nem jelenti automatikusan azt, hogy Magyarországon is rendkívül hideg tél következik.
A hazai előrejelzések egyelőre nem támasztják alá, hogy tartós, rendkívüli fagyokra kellene számítanunk. A HungaroMet október 28-án kiadott, az Országos Vízügyi Főigazgatóság novemberi vízháztartási tájékoztatójában is szereplő hosszú távú előrejelzése a következő hónapokra az alábbi középhőmérsékleti tartományokat jelölte meg:
-
November: 4,6–6,9 Celsius-fok, a sokéves átlag 5,5 fok.
-
December: 0,8–4,5 Celsius-fok, a sokéves átlag 0,5 fok.
-
Január: mínusz 1,8 és plusz 2,4 Celsius-fok között, a sokéves átlag mínusz 0,5 fok.
A számok alapján az enyhébb időjárás lehetősége is hangsúlyos, különösen decemberben és januárban. Ez azonban nem zárja ki, hogy rövidebb időszakokra erős fagyok vagy akár jelentősebb havazások érkezzenek.
Nem minden sarki örvényzavar jelent extrém hideget
A Reuters által ismertetett kutatások szerint a hirtelen sztratoszférikus felmelegedések körülbelül kétharmadát követően Észak- és Északnyugat-Európában az átlagosnál hidegebb és szárazabb időjárás alakul ki.
A múltban több emlékezetes hideghullámot is összefüggésbe hoztak a sarki örvény zavarainak hatásaival. Ilyen volt például a 2018-as, Európát sújtó úgynevezett Keleti Szörnyeteg, amely rendkívüli hideget és havazást hozott több országba. 2021 februárjában pedig az Egyesült Államokban, Texasban okozott súlyos helyzetet egy hidegbetörés, amelyhez szintén hozzájárultak a sarki örvény zavarai.
A mostani helyzet azonban még korai ahhoz, hogy hasonló forgatókönyvet vetítsünk előre Magyarországra.
Mikor derülhet ki, milyen tél vár ránk?
A következő hetek légköri folyamatai sokat elárulhatnak arról, hogy a mostani zavar milyen irányba fejlődik tovább. A meteorológusok figyelik, hogy a sarki örvény visszaerősödik-e, vagy újabb gyengülés következik be, illetve hogy a magaslégköri változások mennyire befolyásolják az európai időjárást.