Sötét szemek, félénk mosoly, ártatlan arc. A képen látható kisfiú első ránézésre olyan, mint bármelyik gyerek. 1960-ban született a texasi El Pasóban, és később az amerikai kriminalisztika egyik leghírhedtebb alakja lett: Richard Ramirez, akit a sajtó később csak „Night Stalker” néven emlegetett.
Erőszak és félelem a gyerekkorban
Ramirez egy munkásosztálybeli, mexikói amerikai családban nőtt fel, öt testvér közül ő volt a legfiatalabb. Az anyja cipőgyárban dolgozott, az apja korábban katona volt. Akik ismerték gyerekként, úgy emlékeztek rá, hogy csendes volt és sokszor magának való.
Otthon viszont nem csend uralkodott, hanem rettegés. Miután az apja leszerelt, a vasútnál dolgozott, és gyakran dühkitörésekkel irányította a családot. A bántalmazás mindennapos volt. Ramirez hatéves korára több fejsérülést is elszenvedett az apja verései miatt, olyan súlyos ütéseket, hogy később halántéklebeny-epilepsziát állapítottak meg nála.
A büntetések néha egészen kegyetlenek voltak. Előfordult, hogy az apja egy temetői kereszthez kötözte éjszakára, egyedül hagyva a sírok között. Tízévesen már alkohollal és marihuánával próbálta tompítani azt, amit otthon átélt.
Kamaszként gyakran kiment az El Paso környéki sivatagba az apja .22-es puskájával. Éjszaka prérifarkasra, nyúlra és madarakra vadászott. Néha fel is vágta a zsákmányt, a belsőségeket pedig a kutyájának adta.
A jelenet, ami mindent elindított
Tizenöt évesen egy olyan dolgot látott, ami egész életére nyomot hagyott benne. A rokona, Miguel „Mike” Valles, Vietnamot megjárt katona volt. Valles rendszeresen mutogatott neki sokkoló Polaroid képeket nőkről, akiket a háborúban megkínzott. Egy családi vita közben aztán Valles lelőtte a saját feleségét, arcon találta, Ramirez pedig végignézte.
Ezután még jobban bezárkózott. Kiszállt a Jefferson High Schoolból, már a kilencedik osztályban otthagyta az iskolát, és egyre mélyebbre csúszott.
Később sok időt töltött a nővére férjével, aki mániákusan leskelődött nők után. Együtt járták éjszaka a környéket, ablakokon kukucskáltak be.
Sodródás, drogok, bűncselekmények
22 éves korára Kaliforniába költözött, San Francisco és Los Angeles között ingázott, egyik helyről a másikra sodródva. Közben erősen rászokott a kokainra. Betörésekből és kisebb lopásokból élt, nem volt stabil otthona, sem terve a jövőre.
Később pszichológusok azt mondták róla, nem „született” pszichopata volt, hanem azzá „alakult”, a gyerekkori erőszak és a folyamatos trauma miatt. Ettől még az, ami ezután jött, felfoghatatlan volt.
Megjelenik a „Night Stalker” („Éjszakai Vadász”)
1984 áprilisában történt az első ismert gyilkossága. San Franciscóban egy kilencéves kislányt, Mei Leungot holtan találták egy társasház pincéjében. Megverték, megfojtották, majd egy csőről felakasztották. Később DNS-nyomok is Ramirezhez kötötték a bűncselekményt.
Két hónappal később újra ölni kezdett. A 79 éves Jennie Vincowt álmában támadta meg, többször megszúrta, a torkát olyan mélyen vágta el, hogy kis híján lefejezte. Ekkor kezdte a sajtó használni a nevet, ami örökre rajta maradt: „Night Stalker”.
1985 márciusa és 1985 augusztusa között Kaliforniában pánik tört ki. Ramirez éjszaka, látszólag véletlenszerűen tört be házakba. Férfiakat, nőket, gyerekeket is megtámadott. Volt, akit lelőtt, másokat összevert vagy leszúrt. A női áldozatokat gyakran sze.xuálisan bántalmazta.
Véletlenszerű célpontok, sátánizmus, sokkoló részletek
A közvéleményt nem csak a brutalitás rémisztette meg, hanem az is, hogy Ramirez a sátánizmus megszállottja volt. Több áldozatot arra kényszerített, hogy esküt tegyen az ördögre. Pentagramokat rajzolt a falakra, jeleket vágott az áldozatok bőrébe.
Egy esetben egy nő szemét kivájta, és trófeaként magával vitte. Máskor a tornacipője nyoma az áldozat arcán maradt, ez a részlet később fontos nyom lett.
A támadások nagy része Los Angeles környéki, középosztálybeli kertvárosokban történt. Sokszor nyitva hagyott ablakon vagy ajtón jutott be, csendben mozgott, majd akkor csapott le, amikor az emberek aludtak.
Fordulat a nyomozásban
Miközben Kaliforniát elárasztotta a félelem, a rendőrség folyamatosan próbálta összekötni az ügyeket. Az áttörés egy 13 éves fiú, James Romero III megfigyeléséből jött. Késő este gyanús férfit látott a Mission Viejo-i otthonuk közelében, ezért felírta az autó adatait, egy narancssárga Toyotát, részleges rendszámmal.
A tipp nyomán a rendőrök ujjlenyomatot találtak az autó visszapillantó tükrén. A nyom egy 25 éves, kisebb bűncselekményekért ismert csavargóhoz vezetett: Richard Ramirezhez. 1985. augusztus 29-én a hatóságok nyilvánosságra hozták a fotóját. Másnap Los Angeles gyakorlatilag hajtóvadászattá változott.
Elfogás a lakosság segítségével
Ramirez menekülni próbált, miután meglátta az arcát a La Opinión címlapján. A környékbeliek viszont felismerték. Több feldühödött ember üldözőbe vette, elkapta, megverte, és ott tartotta, amíg a rendőrök meg nem érkeztek.
A hónapokon át tartó rémület után a „Night Stalker” végre bilincsben volt. Addigra legalább 15 ember halálához kötötték a betöréssorozatát és az éjszakai támadásait.
A per és a hírhedt mondat
A tárgyalás 1988-ban kezdődött, és sokakat megbotránkoztatott a viselkedése. Vigyorgott, pentagramokat mutogatott a kezén, és a bíróságon azt kiabálta, hogy „Hail Satan!”.
1989-ben 13 gyilkosság, 11 sze.xuális erőszak és 14 betörés miatt ítélték el. Halálbüntetést kapott, amire cinikusan reagált: „Nagy szám. A halál mindig is benne volt a pakliban. Találkozunk Disneylandben.”
Ramirez 24 évet töltött a San Quentin halálsoron. Ott feleségül vett egy rajongót, aki levelezett vele. 2013-ban halt meg limfóma szövődményei miatt, és a beszámolók szerint a végéig nem mutatott megbánást.
Ami a legijesztőbb az egészben
Ha valaki visszanézi a gyerekkori képeit, nehéz elhinni, hogy ugyanaz a kisfiú lett később a „Night Stalker”. Az egész történetben talán az a legnyomasztóbb, hogy sokáig senki nem látta előre, hová vezet ez a gyerekkor, és milyen szörnyűségek következnek.
