A kutya tényleg az ember legjobb barátja. Ők a tökéletes háziállatok, hűséges társak, akik társaságot nyújtanak és megvigasztalnak, amikor nehéz idők jönnek.
Egy férfi számára pedig szeretett kutyája akkor volt ott, amikor a legnagyobb szüksége volt rá: a halálos ágyán. Ez egy szomorú történet, de végül is megmutatja azt a csodálatos köteléket, amely az emberek és háziállataik között létezik.
John Vincent, egy veterán tengerészgyalogos, aki Vietnamban szolgált, élete végével néz szembe. A 69 éves férfit hospice-kezelésre vették fel a Raymond G. Murphy Veteránügyi Orvosi Központban.
Sajnos ez azt is jelentette, hogy meg kellett válnia szeretett kutyájától, Patch-től, egy 5 éves yorkshire terriertől. Mivel nem volt családja a környéken, a kutyát az Albuquerque-i állatvédőknek adta le.
John valószínűleg az utolsó napjait éli, ezért Amy Neal, a palliatív ellátás szociális munkása megkérdezte tőle, hogy van-e utolsó kívánsága.
John számára a választás egyszerű volt: csak még egyszer látni akarta a kutyáját.
Meghatódva a férfi utolsó kívánságától, a dolgozók úgy döntöttek, hogy teljesítik azt, így a férfi és a kutyája között egy gyönyörű utolsó találkozás jött létre.
„És ez nagyon gyorsan összejött.” – mondta Amy Neal az Albuquerque Journalnak.
„Amikor a kérés beérkezett, rögtön az volt a válasz, hogy „feltétlenül”, és tegyünk meg mindent, amit csak tudunk” – mondta Danny Nevarez, az állatvédelem igazgatója. „Olyan egyszerű volt, minthogy Patchet idehozzuk.”
Az Albuquerque Animal Welfare csapatának tagjai elhozták Patchet a hospice-ba. John mélyen meghatódott, hogy újra láthatta régi barátját:
„Igen, én vagyok, apa – mondta Vincent Patchnek. „Örülsz, hogy látsz engem? Én nagyon örülök, hogy látlak.”
Patch az út alatt állítólag csendben volt, de ahogy közeledtek a kórházhoz, elérzékenyült.
„Szinte mintha tudta volna, elkezdett nyöszörögni” – mondta Nevares a Journalnak. „Mintha várta volna a dolgot.”
Vincent akkor fogadta örökbe Patchet, amikor a szomszédnak kölyökkutyája született. A kutyát a kis fehér szőrfoltja után nevezte el, amely megegyezett John egyetlen fehér állszőrfoltjával.
„Mi voltunk a foltos testvérek” – mondta Vincent. Azt mondja, az is tetszett neki, hogy Patch volt a legkisebb az alomból, így el tudta vinni motorozni.
Megható találkozás volt ez két régi barát között. Sajnos valószínűleg ez lesz a végső búcsú.
Mégis szép, hogy lehetővé tudták tenni a találkozást, és ezzel egy kis örömet szereztek a férfinak az utolsó pillanatokban.
„Olyan szívmelengető pillanat volt!” Írta az Albuquerque-i állatvédők a Facebookon. „Annyira boldogok voltak, hogy láthatták egymást és elbúcsúzhattak egymástól.”
„Megtiszteltetés volt, hogy valóra válthattuk ennek a veteránnak az utolsó kívánságát.”
És ha van valami jó oldala a dolognak, akkor az az, hogy Patchról akkor is gondoskodni fognak, amikor a gazdája már nem lesz itthon.
Visszatért az állatmenhelyre, ahol új otthont keres – és az állatvédők szerint már van is egy érdeklődő örökbefogadójuk.
De természetesen a szíve egy része mindig Johnnal lesz.
Ez egy gyönyörű, keserédes történet, amely megmutatja, hogy néha a háziállataink valóban a legjobb barátaink, még az utolsó órákban is.
