Életmód

A hasnyálmirigyrák jelei, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni

A hasnyálmirigy egy nagy mirigy, amely emésztőnedveket és hormonokat termel. A has felső részén helyezkedik el, közvetlenül a gyomor mögött.

A hasnyálmirigyrák akkor alakul ki, amikor a mirigy sejtjei kórosan szaporodni kezdenek. Az Egyesült Királyságban ez a tizedik leggyakoribb ráktípus.

Sajnos sokszor csak előrehaladott állapotban derül ki, mert a korai szakaszban alig vagy egyáltalán nem okoz tüneteket.

Általában akkor kezdenek megjelenni az egyértelműbb panaszok, amikor a daganat már nagyobb, vagy átterjedt a környező szervekre. Még ekkor is előfordulhat, hogy a panaszok bizonytalanok, és könnyen összetéveszthetők más, jóval ártalmatlanabb betegségekkel.

A tünetek attól is függenek, hogy a hasnyálmirigy melyik részében alakul ki a daganat, a fejben, a testben vagy a farokban.

A hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusa a hasnyálmirigy-vezetékben kialakuló ductalis adenokarcinóma, amely az emésztőnedvet termelő sejtekből indul ki.

Az alábbiakban a Cancer Research UK alapján olvashatók a legjellemzőbb figyelmeztető jelek.

Has- vagy hátfájdalom

Tartós, visszatérő vagy megmagyarázhatatlan hasi fájdalom, amely a hátba is kisugározhat, a hasnyálmirigyrák egyik jele lehet. Sok érintett evés után érzi erősebben a fájdalmat.

A betegség elején a fájdalom időnként jelentkezik, majd elmúlik. Ahogy a daganat növekszik, a fájdalom egyre gyakoribbá és állandóbbá válhat.

Sárgaság

A hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált betegek nagy részénél jelentkezik sárgaság. Ilyenkor a bőr és a szemfehérje besárgul, a vérben pedig felszaporodik a bilirubin nevű festékanyag, amely a májban termelődik.

Ennek oka gyakran az, hogy a daganat elzárja az epevezetéket, ezért az epe nem tud megfelelően elfolyni.

Fogyás

Jelentős, ok nélküli fogyás sokféle daganatos betegség kísérő tünete lehet, így a hasnyálmirigyráké is. Ha az étvágya nem változott, mégis gyorsan veszít a testsúlyából, fontos erről orvossal beszélni.

Emésztési zavarok

A hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek segítik a zsírok, fehérjék és szénhidrátok lebontását. Ha a mirigy károsodik, az enzimek termelődése csökkenhet.

Ennek jele lehet:

-puffadás

-laza, híg széklet

-zsíros, nehezen leöblíthető, erős szagú széklet

Ilyenkor a táplálék nem emésztődik meg megfelelően.

Székletváltozás

Ha a hasnyálmirigy-vezeték elzáródik, kialakulhat úgynevezett steatorrhoea, vagyis zsírszéklet. Ez azt jelenti, hogy a szervezet nem szívja fel a tápanyagokat rendesen.

A széklet ilyenkor:

-világosabb színű

-zsíros, ragacsos állagú

-nehezen leöblíthető a vécéből

Emellett jelentkezhet hasmenés vagy épp makacs székrekedés is.

Újonnan kialakuló cukorbetegség

Előfordul, hogy a hasnyálmirigyrák befolyásolja az inzulintermelést. Ilyenkor olyan embereknél is kialakulhat cukorbetegség, akiknél korábban nem volt gond a vércukorszinttel.

Ha valakinél egyik napról a másikra diagnosztizálnak cukorbetegséget, főleg ha más panaszai is vannak, orvosa gondolhat a hasnyálmirigy vizsgálatára is.

Fokozott fáradtság

A daganatos betegségek gyakori kísérő tünete a kimerültség. A hasnyálmirigyráknál is jellemző lehet az állandó fáradtság, gyengeség, koncentrációs nehézség.

Ha eleget alszik, mégis folyton fáradtnak érzi magát, érdemes utánajárni az okának.

Vérrögképződés

Hasnyálmirigyrák esetén megnőhet a vérrögök kialakulásának kockázata. Ez az úgynevezett mélyvénás trombózis (DVT), amely főleg az alsó végtagokban alakul ki.

Jelei lehetnek:

-hirtelen jelentkező lábfájdalom

-duzzanat az egyik lábon

-melegség, bőrpír az érintett területen

A trombózis sürgősségi állapot, azonnali orvosi ellátást igényel.

Láz és hidegrázás

Sárgaság vagy a hasnyálmirigy gyulladása esetén előfordulhat visszatérő láz és hidegrázás. Ez fertőzésre vagy az epeutak elzáródására is utalhat, ami azonnali kivizsgálást igényel.

Viszketés

A sárgaság miatt megemelkedhet az epesók szintje a vérben, ami erős bőrviszketést okozhat. A viszketés lehet kiterjedt, sokszor éjszaka rosszabb, és zavarhatja az alvást is.


A hasnyálmirigyrák pontos kiváltó oka nem ismert, de több tényező növelheti a kockázatot. Ilyen például a dohányzás, az elhízás, az életkor, illetve bizonyos örökletes genetikai hajlam.

Figyelem: Ez a cikk tájékoztató jellegű. Panaszok esetén mindig beszéljen orvosával, és kérjen személyre szabott tanácsot.