Életmód

A szakértő elárulta, miért csak most került elő Egressy Mátyás holtteste a Dunából

Több mint egy hónappal az eltűnése után megtalálták a január 17-én eltűnt 18 éves Egressy Mátyás holttestét a Dunában. A fiatal fiú teste azon a folyószakaszon bukkant fel, ahol a rendőrök korábban is keresték, de az időjárási viszonyok miatt a víz csak jóval később hozta felszínre. Miután február 21-én megtalálták a holttestet, a rendőrök lezárták a nyomozást. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a fiú vízbe fulladt, idegenkezűségre semmi nem utal.

A 18 éves fiú 2026. január 17-én éjjel 2 óra után egy belvárosi szórakozóhelyről indult el, de nem ért haza. A rendőrség már korábban elkezdte a keresést a Dunában, miután kiderült, egy hajó kamerája rögzítette, amikor egy test a Lánchídról a folyóba zuhant, és nem sokkal korábban térfigyelő kamerák felvételein látszik, amint Mátyás az eltűnése utáni hajnalon átsétál a Lánchídon a Kossuth tér irányából. A hatóságok ráadásul a fiú kulcscsomóját is megtalálták a hídon. A telefonját még korábban elveszíthette, de a rendőrök később megtalálták azt egy hajléktalannál.

Csomor Balázs, egykori vízirendőr a Blikknek nyilatkozva azt is elmagyarázta, miért csak ilyen későn került elő a holttest, annak ellenére, hogy a rendőrök jól mérték fel, meddig sodródhatott.

„Nem volt meglepő, hogy nem hozott eredményt a kutatás, hiszen azok voltak az idei tél leghidegebb napjai, a folyó is jegesedett, a víz hőmérséklete a felszínen hidegebb volt, mint a meder alján, ilyenkor a vízbe fulladt emberi test sokkal tovább marad lent, mint a fagymentes napokon” – fejtette ki a szakértő, hozzátéve, hogy tavak, vagy kisebb sodrású folyók esetében motorcsónakkal fel lehet kavarni a meder alját, a Duna esetében azonban ez esélytelen volt, és meg kellet várni, amíg a folyó magától visszaadja a testet, ami csak az elmúlt napokban történt meg.

„Hogy miért tartotta fogva a Duna ennyi ideig a fiút az egyszerű fizika és biológia. Meleg időjárásban a sodrás sebessége alapján sokkal nagyobb lett volna a keresési-kutatási körzet. Ha ez mondjuk augusztusban történt volna, egy nap alatt már Ercsiig vitte volna a Duna, egy tavaszi-őszi áradás esetén pedig még nagyobb távolságot kellett volna kijelölni. Januárban, fagypont alatti hőmérsékleten, fagyott vízfelszínnél a test lesüllyed, a hideg miatt lassabb a bomlás, lassabban szabadulnak fel azok a gázok, amik a bomló holttestet a víz felszínére hozzák” – folytatta Csomor Balázs.

„A holttest lesüllyed, a tüdő vízzel való telítődése miatt a test a meder alján sodródik, ami a technikai eszközök – radar – alkalmazását is megnehezíti. Ha az első napokban nem sikerült megtalálni a testet, a folyó dinamikája miatt a kutatási terület mérete napról napra nő, a hideg vízben pedig az eltűnt személy felszínre emelkedése hetekig is eltarthat. Amikor azonban véget ér a hideg és fokozatosan emelkedik a víz hőmérséklete, úgy a vízben levő test is mozogni kezd, s ha nem akad fent a mederben egy idegen tárgyon, akkor előkerül” – mondta.

Mint kiderült, a rendőrök jól állapították meg, hol kellene keresniük, Mátyás holttestét a XI. kerület közelében, a Rákóczi hídtól mintegy három kilométerrel délre találták meg.

A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság (DVRK) hőkamerát és éjjellátó készüléket is bevetett a keresésnél, a víz alatti kereséshez pedig szonárt használtak.

A fiút az eltűnése éjszakáján többen is látták, és a szemtanúk elmondása szerint zavartan viselkedett, ezért az is felmerült, hogy valamilyen tudatmódosító szert fogyaszthatott. Azt még biztosan tudni lehetett, hogy Mátyás aznap éjszaka a Március 15. téren felszállt a 907-es éjszakai buszra, majd miután elaludt a járaton, az Örs vezér terénél leszállították. Egy ponton a zsebeit is kiüríthették, mert a telefonja eltűnt, és csak később került elő – a rendőrök egy hajléktalan személynél találták meg.

twice.hu