Mia, a legjobb barátnőm, vakrandit szervezett nekem.
Nem tudtam, mire számítsak. Erik rózsával érkezett, és hozott egy apró ajándékot is, egy kulcstartót az első betűmmel. Vacsoránál kedves volt, figyelmes, és könnyű volt vele beszélgetni.
Amikor jött a számla, felajánlottam, hogy kifizetem a részem, de ragaszkodott hozzá, hogy ő állja.
Úgy mentem haza, hogy ez egy jól sikerült este volt.
Másnap reggel üzenetet kaptam tőle. Egy barátságos sorra számítottam, helyette érkezett egy „számla”, poénos tételekkel.
Felsorolta a virágot, az ajándékot, és még az autóajtó kinyitását is, mint „randi szolgáltatásokat”. Volt benne néhány vicces „díj” is, például bókok és garantált második randi.
Látszott, hogy tréfának szánta, mégis volt benne valami, ami túl komolynak tűnt. Nem tudtam, mit válaszoljak.
Továbbküldtem Miának, aki ugyanúgy meglepődött. Megmutatta a barátjának, Chrisnek, aki ismerte Ericet.
Chris poénból visszaküldött egy saját „számlát”. Olyasmik szerepeltek benne, hogy „bemutattalak egy szuper embernek”, meg „a kedvesség nem jár feltételekkel”.
Eric kicsit zavarba jött a válaszon. Én egy rövid, udvarias lájkot küldtem, aztán továbbléptem.
Később Mia felhívott, nevetett, és bocsánatot kért a helyzetért. Azt mondta, ez olyan sztori lett, amit sokáig mesélünk majd.
A kulcstartót megtartottam, nem a randira emlékeztet, inkább egy furcsa, modern randiélmény emléke. Rájöttem, hogy a figyelmesség is félreérthető lehet, ha nincs tiszta kommunikáció.
Jobb egyszerűen fogalmazni, és az elején kimondani, ki mit gondol.
Ha volt már hasonló szituációd, te hogyan reagáltál volna? A randi etikett sokszor nem fekete-fehér, de az őszinte szó mindig segít.
