Az Európai Unió bejelentette, hogy első alkalommal egységes tervet dolgozott ki az alapvető áruk, például élelmiszer, víz, üzemanyag és gyógyszerek felhalmozására válságok esetére. A döntést részben az Ukrajnában zajló háború és a feltételezett orosz támadás kockázata indokolta.
A brüsszeli készletképzési stratégia egy szélesebb védelmi intézkedéssorozat része, melynek célja, hogy a tagállamok haderejét erősítse, és 2030-ra biztosítsa az önvédelmi képességeket.
Hadja Lahbib, az EU válságkezelési biztosa hangsúlyozta, hogy az alapvető ellátás minden körülmények között elérhető kell legyen, különösen életmentő helyzetekben. Mint mondta, minél jobban előkészülünk, annál kevésbé uralkodik el a pánik.
Az új intézkedés célja, hogy az energiaellátási zavarok, természeti katasztrófák, konfliktusok vagy járványok idején is biztosított maradjon a létfontosságú áruk folytonossága. A terv az uniós országok közötti jobb együttműködést és a közös készletek kialakítását ösztönzi.
Az egyes országok felkészültsége jelentősen eltér. Finnország például régóta készíti fel lakosságát az esetleges konfliktusokra Oroszországgal közös határa miatt, míg Spanyolország inkább az erdőtüzekre koncentrál.
Lahbib kiemelte, hogy bármilyen válság is történik, például egy áramkimaradás, hasonlóan érintheti a lakosságot mindenhol, ezért szükséges a tartalékok létrehozása az Unió egész területén.
Az EU márciusban minden háztartásnak azt javasolta, hogy legalább három napra elegendő vizet, élelmiszert és elemlámpát tartson otthon vészhelyzet esetére.
A bizottság szerint a sikeres felkészüléshez szorosabb együttműködés, összehangolt elemzés és gyors közös fellépés szükséges minden ágazatban és országban.
Az Unió nemcsak háborús forgatókönyvekre készül, hanem természeti és ipari katasztrófákra, egészségügyi vészhelyzetekre, valamint kibertámadásokra és álhírek terjedésére is.
Svédország külön útmutatóval segíti a lakosságot a felkészülésben, és az orosz fenyegetés miatt idén már ötmillió tájékoztató füzetet küldött ki. Az ország 2024-ben csatlakozott a NATO-hoz, ezzel véget vetve közel kétszáz éves semlegességének.
Nagy-Britannia, bár nem tagja az EU-nak, szintén növeli a polgári védelem szintjét. Az új Nemzetbiztonsági Stratégia célja a határok erősítése, a kritikus infrastruktúra védelme, valamint a lakosság tájékoztatása és felkészítése a jövőbeni veszélyekre. – írja a dailymail
A brit kormány egymilliárd fontot fordít az ország biológiai fenyegetésekre való felkészítésére. Dánia szintén azt tanácsolja lakosainak, hogy mindig legyen otthon elegendő élelem.
Az EU és szövetségesei szerint csak összehangolt intézkedésekkel lehet megelőzni, hogy egy váratlan válság esetén az ellátás fennakadjon vagy az élet feltételei veszélybe kerüljenek.
