Néha a legfájóbb igazság nem is rejtőzik. Ott van a szemünk előtt, csak idő kell, míg észrevesszük. Pont ez történt Emmával.
Hónapok óta érezte, hogy a férjével valami nincs rendben. Daniel egyre távolibb lett, szinte mindig a telefonját nézte, gyakran maradt bent sokáig, és a munkája hirtelen sokkal több utazást kívánt, mint korábban. Emma többször rákérdezett, mi baj van. Daniel minden alkalommal mosolygott, és csak annyit mondott: „Semmi, drágám.”
Egy vasárnap reggel Emma kávézott, és görgette a közösségi médiát. Ekkor meglátta a képet, amit Daniel előző este posztolt. Első pillantásra teljesen ártatlannak tűnt. Daniel egy kávézóban ült, lazán, mosolyogva. A felirat ennyi volt: „Töltődöm egy hosszú hét után.”
Nem volt benne semmi kirívó. Mégis, Emma gyomrában ott maradt egy furcsa, nyugtalan érzés.
Ránagyított a fotóra.
És akkor megállt benne a levegő.
A kávézó ablakának tükrében, Daniel mögött, feltűnt valaki más is, egy nő alakja. A haja az egyik vállára omlott, a csuklóján egy karkötő megcsillant a fényben. Ez nem árnyék volt, és nem optikai csalódás. Daniel nem egyedül ült ott.
Emma hosszú percekig nézte a képet. Hirtelen minden a helyére került. A késői esték, az állandó üzenetek, a távolságtartás, a sok utazás. A valóság nem egyik napról a másikra bukkant fel, végig ott volt. Emma csak nem akarta kimondani.
Két nappal később Daniel hazaért, Emma pedig egyenesen rákérdezett a képen látható nőre.
A legjobban az fájt, hogy Daniel nem is tagadta. Legyintett, mintha semmiség lenne. Azt is megpróbálta elérni, hogy Emma ne váljon el. Azzal érvelt, hogy bárkivel is találkozik, Emma akkor is a felesége.
Emma lefagyott. Nem értette, hogy az a férfi, akivel közös életet és családot épített, hogyan lehet ennyire közömbös, és hogyan hiheti, hogy a megcsalást majd csendben lenyeli.
Nem nyelte le.
Sokan azt mondják, egyetlen fotó tette tönkre a házasságát. Ez nem így van. A fotó nem rombolt le semmit, csak megerősítette azt, amit Emma már rég érzett, csak még nem mert szembenézni vele.
