Dr. Rebecca Jane Brown (Becca) 30 éves volt, és a munkáját annak szentelte, hogy daganatos betegeken segítsen. A sors mégis úgy hozta, hogy ő maga is rákdiagnózist kapott, miután észrevett egy olyan szokatlan tünetet, amit sokan könnyen legyintenének.
Becca Nagy-Britanniában született, az első nyolc évét az Egyesült Államokban töltötte, majd visszaköltözött az Egyesült Királyságba. Az onkológián dolgozott, és épp a képzése második évébe lépett, amikor 2023 júniusában, egy esti program után arra lett figyelmes, hogy nem tud WC-re menni.
Azonnal a sürgősségire ment abba a pooley-i kórházba, ahol dolgozott, egy dél-angliai tengerparti városban. Pár nappal később egy újabb tünet jelent meg, ekkor küldték további vizsgálatokra.
„Pár napig fel volt puffadva a hasa” – mondta a testvére, Sophie egy videóban, amelyet a Stand Up To Cancer jótékonysági szervezetnek készítettek, és amelyet itt osztottak meg.
A hasi duzzanat miatt a kezelőorvos képalkotó vizsgálatot kért. A felvétel egy nagy, körülbelül 14 centiméteres petefészekcisztát mutatott. Eltávolították, mégsem múltak el a panaszai.
Az édesanyja, Monica szerint a korai jelek nem tűntek „ijesztőnek”. A legtöbb tumormarker is normál tartományban volt. Az édesapja, Martin közben úgy látta, Becca érezte, hogy valami továbbra sem stimmel.
Újabb műtét következett, hogy kiderüljön, mi okozza a tüneteket. A család abban bízott, hogy minden visszatér a rendes kerékvágásba. A beavatkozás után viszont lesújtó hírt kaptak: Beccánál a petefészekrák egy ritka, agresszív formáját állapították meg, amely addigra már átterjedt a mellére, a tüdejére és a nyirokcsomókra is.
Ezután arra az onkológiai osztályra került, ahol korábban ő maga dolgozott.
A testvére így fogalmazott: „Azon az osztályon ápolták, ahol korábban ő is velük dolgozott. Ők a kollégái voltak. Most ő lett a beteg. Ők lettek a gondozók, ő pedig a másik oldalon volt.”
Becca a súlyos diagnózis ellenére igyekezett derűs maradni. „Kiskorában a beceneve Smiler volt” – emlékezett vissza az édesanyja. Az édesapja hozzátette: „Szerintem az emberek szinte sosem látták őt mosoly nélkül.”
Az első kemoterápia után felcsillant a remény, de később Becca ismét szólt, hogy a hasa „egy kicsit meg van dagadva”. Ekkor derült ki, hogy a daganat a bélrendszerben is megjelent. Amikor már nem maradt kezelési lehetőség, az utolsó napjait a családja körében töltötte, és az első tünet után hét hónappal meghalt.
Az édesanyja ezt mondta: „A vállamra hajtotta a fejét. Amikor erre a világra jött, én tartottam a karomban, és amikor elment, akkor is én tartottam.”
