Dax Shepard gyerekkora korántsem indult könnyen. Szülei már hároméves korában elváltak, hét évesen pedig szexuális bántalmazás érte. A történtek súlyát sokáig egyedül cipelte, és csak több mint egy évtizeddel később beszélt róla először. Később úgy látta, hogy ez a trauma nagy szerepet játszott abban is, hogy fiatalon az alkoholhoz és a drogokhoz nyúlt.
Shepard 1975. január 2-án született a michigani Ypsilantiban, a Beyer Hospitalban. Édesanyja a General Motorsnál dolgozott, édesapja autókereskedő volt. A színész szerint az anyja Harold Robbins The Adventurers című regényének egyik figurája után adta neki a nevét. Bár később világszerte ismert lett, a korai éveit inkább a bizonytalanság és a fájdalom határozta meg.
Egy 2016-os interjúban arról beszélt, hogy a bántalmazás után hosszú ideig magát hibáztatta. Gyerekként azt hitte, valamiképp ő tehet arról, ami történt vele. Ezek a gondolatok éveken át kísérték. Később azt is elmondta, hogy az anyja, aki nevelőszülői ügyekben dolgozott bíróság által kirendelt képviselőként, gyakran találkozott olyan adatokkal, amelyek szerint a gyermekkori szexuális trauma és a függőség között erős kapcsolat van. Shepard úgy érezte, nála is összekapcsolódott a kettő.
Miközben sok nehézséggel küzdött, az életében mégis voltak olyan emberek, akik példát mutattak neki. Közülük az egyik legfontosabb az édesanyja volt. Nála kezdett éjszakai takarítóként a GM-nél, majd kemény munkával saját vállalkozásokat épített fel, és végül négy üzletet is vezetett, miközben sajtóeseményeket szervezett magazinok újságíróinak.
Shepard tinédzserként, 14 és 18 éves kora között gyakran utazott az anyjával, és mellette dolgozott, miközben egyik versenypályáról mentek a másikra. Később a Santa Monica College hallgatója lett, majd Los Angelesbe költözött. Egy Santa Barbarából származó barátja, Kareem Elseify mutatta be neki a The Groundlings improvizációs társulatot. Itt jelentkezett meghallgatásra, és ez lett az első komoly találkozása a színészettel.
Ezután improvizációs és sketch comedy órák következtek, majd nagyjából öt év múlva bekerült a The Groundlings Sunday Company csapatába. Olyan később ismertté vált nevekkel dolgozott együtt, mint Melissa McCarthy, Octavia Spencer, Fortune Feimster, Tate Taylor és Nat Faxon. Karrierje innen kezdett igazán formát ölteni.
2003-tól szerepelt Ashton Kutcher Punk’d – SztÁruló című, rejtett kamerás improvizációs műsorában, majd a 2012-es újraindításkor is visszatért. A filmvásznon a Sodró lendület hozta meg az első szélesebb ismertséget. Bár a kritikák nem kímélték, a közönség szerette, és a film komoly bevételt termelt világszerte.
Néhány évvel később újabb filmszerepek jöttek. Első főszerepét a Gyerünk a börtönbe! című 2006-os vígjátékban kapta, Will Arnett és Chi McBride oldalán. Ezután a 2008-as Bébi mama következett, ahol Tina Fey és Amy Poehler partnere volt. A legnagyobb fordulatot mégis egy kisebb szerep hozta meg számára.
A Minden kút Rómába vezet című romantikus vígjátékban az egyik kérőjelöltet játszotta. A szerep nem volt nagy, mégis megváltoztatta az életét. Itt ismerte meg Kristen Bellt, aki később a felesége lett. A pár 2010 januárjában jelentette be az eljegyzését, de az esküvőt addig halasztották, amíg Kaliforniában törvényessé nem vált az azonos neműek házassága.
Bár Shepard azt mondta, középiskolásként volt egy rövid időszak, amikor kipróbált drogokat, a komolyabb szerhasználati gondok csak 18 éves kora után kezdődtek. Ezután éveken át küzdött alkohollal, kokainnal és vényköteles gyógyszerekkel. A Playboynak adott interjúban arról is beszélt, hogy múltja a Kristen Bell-lel való kapcsolatára is rányomta a bélyegét.
Elmondása szerint Bell egészen más háttérből érkezett. Vallásos közegben nőtt fel, egyenesen főiskolára ment, jól teljesített az iskolában, gyorsan munkába állt, jótékonykodott, és kutyákat mentett. Shepard szerint az ő múltja ijesztő volt Bell számára, ezért kapcsolatuk első másfél évében szinte hetente előkerült a kérdés, képes lesz-e tartós házasságban, hűségben és apaként helytállni.
A sok nehézség ellenére Dax Shepard idővel új irányt adott az életének. Színész, rendező, műsorvezető és podcaster lett, de közben nyíltan beszélt a józanságért vívott harcáról is. Később elárulta, hogy 16 év absztinencia után visszaesett. Erről őszintén beszélt Chelsea Clinton In Fact podcastjében is, ahol azt mondta, a lányaival sem titkol semmit.
Shepard szerint Lincoln és Delta tudják, hogy hetente kétszer AA-gyűlésre jár, mert alkoholista, és ha nem menne, újra inni kezdene, ami rossz apává tenné. Fontosnak tartja, hogy a gyerekei az igazságot hallják, egyszerűen és nyíltan, nem pedig szépítve.
A visszaesése után Kristen Bell is mellette állt. Shepard felidézte, hogy Bell, aki akkor már Lincolnnal volt várandós, másnap odautazott hozzá. Miután bevallotta, hogy tablettákat vett be, Bell nem ítélkezett, hanem azt mondta neki, hogy segítséget kell kérnie az AA-tól, de ettől még nem törlődik el az addig elért józansága. Shepard később úgy fogalmazott, nagyon sokat jelentett neki, hogy a felesége nem egyetlen hibával akarta meghatározni az egész útját.
A képernyőn kívül is sok minden érdekli. Az Armchair Expert podcast házigazdájaként hírességekkel, újságírókkal és tudósokkal beszélget életükről és tapasztalataikról. Emellett megszállott autórajongó, van egy 1967-es Lincoln Continentalja, amely a Üss vagy fuss! című filmben is szerepelt, és off-road versenyeken is indul.
Shepard és Bell a gyerekeik magánéletének védelmében is hallatták a hangjukat. Támogatták a kaliforniai Senate Bill 606 törvényjavaslatot, vagyis a no-kids paparazzi törvényt, amely 2013-ban ment át. Bell akkor világosan fogalmazott, szerinte attól, hogy a szülők közszereplők, a gyerekeik még nem válnak közüggyé. Az ügy mellé más ismert színésznők, köztük Halle Berry és Jennifer Garner is odaálltak.
Dax Shepard története azért marad emlékezetes, mert nem próbálja elfedni a múltját. Beszél a gyerekkori traumáról, a függőségről, a visszaesésről és a szégyenről is. Közben pedig felépített egy stabil családi életet, sikeres pályát és olyan nyilvános szerepet, amelyben a sebezhetőség is helyet kap. Az ő története jól mutatja, hogy a hírnév mögött gyakran sokkal nehezebb út áll, mint amit kívülről látni lehet.
