Dr. Chris Kerr közel harminc éve kísér haldokló betegeket, és tapasztalatai alapján több olyan jelről beszélt, amely a halál közeledtére utalhat.
A hospice-ellátásban szerzett hosszú gyakorlata miatt Kerr sokat tud arról, mit élnek át az emberek életük utolsó időszakában. Elmondása szerint egyes betegek olyan emberekről számolnak be, akik már meghaltak, és akiket látomásként vagy látogatásként érzékelnek.
Az orvos Oprah podcastjában így fogalmazott: „Ez annak a jele, hogy nagyon közel jár a vég.”
Kerr szerint ezek az élmények gyakran akkor jelentkeznek, amikor a beteg egyre több időt tölt alvással. Ilyenkor, mint mondta, az érintettek mindinkább elmerülhetnek a látomásokban, amelyek a halál közeledtével erősödhetnek.
A betegek sokszor hangsúlyozzák, hogy nem álmodnak. Kerr sem nevezi ezeket az élményeket álmoknak, mert szerinte más jellegűek, mint azok a képek, amelyeket alvás közben általában látunk.
„Az élmények alvás közben jelentkeznek, és ahogy valaki egyre többet alszik, egyre inkább elmerül bennük” – mondta Oprah-nak.
Hozzátette, hogy a betegek nem jelképesnek vagy metaforikusnak élik meg a látottakat. Amikor valaki azt mondja nekik, hogy talán csak álmodtak, néha meg is sértődnek, mert úgy érzik, valóban meglátogatta őket az elhunyt szerettük.
Kerr szerint ezek az élmények konkrét emberekhez és valós emlékekhez kötődnek, nem pedig megfejtésre váró szimbólumokhoz. „Világosan emlékeznek rájuk. Huszonhét éve dolgozom ezen a területen, és még soha egyetlen beteg sem kérdezte tőlem, hogy mit jelenthetett az, amit látott” – mondta.
A gyerekek esetében gyakran nem egy elhunyt családtag vagy szerettük jelenik meg, mivel sokuknak még nem volt ilyen vesztesége. Kerr szerint olykor egy korábban elpusztult háziállat tér vissza a látomásban, és hasonló megnyugvást adhat, mint egy felnőttnek egy elhunyt rokon megjelenése.
„A gyerekek nem ugyanúgy választják el a képzeletet a valóságtól, és még nincs szavuk a halandóságra és a véglegességre” – fogalmazott. Egy súlyosan beteg gyermek például láthatja korábbi kedvencét vagy egy elhunyt családi barátot.
Kerr szerint a halálos beteg gyerekek gyakran világosan érzik, hogy életük a végéhez közeledik.
