Erős földrengés rengette meg újra Kamcsatkát: a 6,8-as magnitúdójú rengés csak pár nappal követte a korábbi, rekordnak számító 8,8-as lökéseket. Szakértők szerint a térség továbbra is veszélyben van, mivel további utórezgések várhatók, sőt akár kisebb szökőár is kialakulhat.
6,8-as földmozgás vasárnap Kamcsatkán
Vasárnap ismét jelentős földrengést érzékeltek a Kamcsatkai-félszigeten. A 6,8-as magnitúdójú rengés Petropavlovszk-Kamcsatszkijban is érezhető volt – erről az orosz Egyesített Geofizikai Szolgálat helyi csoportja tájékoztatott a Telegramon.
A rengés epicentruma Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól mintegy 279 km-re, 25,9 km mélyen volt – írta az MTI.
Szeizmológusok szerint bár a földrengések száma lassan csökken, a térség továbbra is aktívnak számít. Az erős, 8,8-as rengés után még hónapokig utórezgésekre lehet számítani.
Az orosz katasztrófavédelem azt közölte, hogy a vasárnapi, Csendes-óceánban történt földrengés következtében akár 19 centiméter magas szökőár is kialakulhat a Kamcsatkai-félsziget három körzetében.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb rengése sújtotta Kamcsatkát
A július 30-i földrengés volt a legerősebb, amit 1952 óta mértek a térségben. Ezt több kisebb, 5-ös magnitúdójú rengés is követte.
Szemtanúk felvételein hatalmas hullámok látszottak, amint átrohannak Severo-Kurilsk városánál. Hivatalos jelentések szerint 4 méteres hullámok lepték el a kikötőt, egy halfeldolgozó üzemet is elárasztott a víz, valamint hajókat is elsodort a tenger. Szahalin régiójában az áramszolgáltatás is megsérült.
Japánban mintegy 1,9 millió embert szólítottak fel arra, hogy hagyják el otthonukat, és biztonságosabb, magasabb területre menjenek. Az első hullámok ott kisebbek voltak.
Hawaii-on a hatóságok eredetileg 3 méteres hullámokat jeleztek előre.
A földrengés után Kamcsatkán kitört a Kljucsevszkaja Szopka vulkán is. A geofizikai szolgálat jelentése szerint láva ömlött le a tűzhányó nyugati oldalán, és robbanásokat is észleltek.
Miért ilyen gyakoriak a nagy földrengések Kamcsatkán?
Kamcsatka távol fekszik, de a „Csendes-óceáni tűzgyűrű” része, ahol sok a földrengés és a vulkánkitörés. A Föld kérge több nagyobb és kisebb lemezből áll, amelyek mozognak egymáshoz képest.
A Csendes-óceán peremén elhelyezkedő úgynevezett tűzgyűrűn történik meg a világ földrengéseinek 80 százaléka, a Brit Geológiai Szolgálat szerint. Kamcsatka közelében a csendes-óceáni lemez évente nagyjából 8 centimétert halad északnyugat felé. Ez a sebesség a tektonikai folyamatok között gyorsnak számít.
A csendes-óceáni lemez itt egy kisebb, az Okhotsk-mikrolemez alá tolódik. A sűrűbb óceáni lemez fokozatosan a Föld belseje felé süllyed, közben felmelegszik és megolvad.
Ez a folyamat azonban nem mindig egyenletes. Gyakran a lemezek összekapcsolódnak vagy elakadnak egymáson, és évek, akár évezredek alatt hatalmas feszültség halmozódik fel. Egy ponton aztán ez a feszültség pár perc alatt felszabadul – ekkor jön létre a rendkívül erős szubdukciós, úgynevezett „megathrust” földrengés.
Amikor földrengésekről beszélünk, legtöbbször kis pontként képzeljük el az epicentrumot, de ilyen nagy rengéseknél akár több száz kilométeren át is elrepedhet a föld – mondta Dr. Stephen Hicks, a University College London szeizmológusa. A föld alatti nagy elmozdulások ezért járnak ilyen magas magnitúdójú földrengésekkel.
A földtörténet három legnagyobb földrengése – Chilében, Alaszkában és Szumátrán – mind ehhez a típushoz tartozott. Kamcsatka is jól ismert erről a veszélyről. Az amerikai geológiai intézet szerint 1952-ben egy 9,0-es erejű földrengés is történt itt, alig 30 kilométerre a mostani rengés helyszínétől.
