„Az idei ősz Közép-Európában melegebb és a tavalyinál csapadékosabb lehet, ami enyhítheti a talajok súlyos nedvességhiányát” – írta elemzésében Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.
A középtávú szezonális előrejelző modellek szerint szeptember és november között Európa nagy részén az átlagosnál melegebb időjárás várható, különösen Közép-Európában és a Skandináv-félszigeten. A Kárpát-medencében az 1991–2020-as átlaghoz képest 1–2,5 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet valószínű.
A jelenlegi adatok gyenge vagy közepes erősségű La Nina kialakulását jelzik Peru közelében, amely ősszel fokozatosan erősödhet, és a 2025–2026-os télben is meghatározó maradhat.
„Bár hatása leginkább a Csendes-óceán térségében és Észak-Amerikában érezhető, Európában is lehetnek közvetett következményei, de ezek főként a tél második felében jelentkezhetnek” – jegyezte meg Kovács Erik.
Európában az ősz nagy részében az átlagosnál enyhébb időjárás valószínű. Szeptemberben és októberben a nyugati áramlás dominálhat, amely az Atlanti-óceán felől enyhébb, nedvesebb levegőt hoz. Az évszak végén sem számíthatunk komoly hidegbetörésekre.
A csapadék eloszlása azonban területenként eltérő lehet: míg Délnyugat- és Délkelet-Európában szárazabb ősz valószínű, addig Közép- és Észak-Európában – így Magyarországon is – az átlagosnál több eső várható. Ennek oka, hogy az Atlanti-óceán északi részén aktív ciklonrendszerek gyakrabban érik el ezeket a térségeket. Ősszel a havazás esélye alacsony marad, kivéve az Alpok és a Kelet-európai-síkság vidékét.
„A mostani modellfutások az átlagnál kissé hidegebb téli periódust vetítenek előre Európa nagy részén, ugyanakkor ilyen időtávban az előrejelzések még meglehetősen bizonytalanok” – tette hozzá a kutató.
A klímaváltozás következményei a hazai tavakban is érezhetők: a Balaton vízhőmérséklete folyamatosan emelkedik, a Velencei-tó pedig húsz éve nem volt ilyen meleg.
via 24.hu
