Fordulat az Eximbank-ügyben: Kapitány István bejelentése után több ezer oldalnyi iratot foglalt le az NNI
Büntetőeljárás indult, a nyomozók bizonyítékokat gyűjtenek
Ez már nem csupán egy újabb átvilágítási jelentés, amely hónapokra valamelyik minisztériumi fiók mélyére kerülhet. A Kapitány István vezette Gazdasági és Energetikai Minisztérium Eximbankkal kapcsolatos feljelentései után a Nemzeti Nyomozó Iroda büntetőeljárást indított, augusztus 31-én pedig több ezer oldalnyi iratanyagot foglaltak le bizonyítékként.
Fontos azonban tisztázni, hogy nem látványos rendőrségi rajtaütés történt az Eximbank székházában. A nyomozók a minisztériumtól vették át és foglalták le azokat a dokumentumokat, amelyeket a belső átvilágítás során gyűjtöttek össze.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt folytat büntetőeljárást. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumi vizsgálat megállapításai már nem maradtak meg a politikai kijelentések szintjén: az ügy hivatalosan is a nyomozó hatósághoz került.
A nyomozás megindítása ugyanakkor még nem jelenti egyetlen érintett bűnösségének megállapítását sem. A hatóságnak azt kell tisztáznia, történt-e bűncselekmény, kik készítették elő és hagyták jóvá a kifogásolt döntéseket, illetve keletkezett-e büntetőjogi szempontból értékelhető vagyoni hátrány.
Négy súlyos ügy került a nyomozók elé
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium még júliusban tett feljelentéseket az Eximbank átvilágítása után. Magyar Péter miniszterelnök akkor négy jelentős ügyet ismertetett. A kormány szerint ezeknél olyan körülmények merültek fel, amelyeket már a büntetőhatóságnak kell kivizsgálnia.
Az első történet egy 59 milliárd forintos ügylethez kapcsolódik, amely a Sofitel szállodát és egy Tiborcz István érdekeltségi köréhez közelinek nevezett céget érint. A kormány korábbi közlése szerint az Eximbank mindössze két nap alatt döntött a finanszírozásról, és közben állítólag a saját belső szabályainak sem felelt meg mindenben.
A gyors döntés önmagában természetesen nem jelent bűncselekményt. Ha azonban a bank belső ellenőrzési rendszerét megkerülték, és ebből vagyoni hátrány keletkezett, annak már lehet büntetőjogi jelentősége. Most ezt kell a nyomozóknak dokumentumról dokumentumra ellenőrizniük.
A második feljelentés a Duna Aszfalt részvételével tervezett, 126 milliárd forintos afrikai infrastruktúra-projekthez kötődik. A tervek szerint Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között épült volna gyorsforgalmi út. Magyar Péter korábban azt kifogásolta, hogy a konstrukcióban a magyar állam jelentős kockázatot vállalt.
A harmadik vizsgált ügy a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasúti projektje. A korábbi ismertetés szerint az egyiptomi állami vasút 176 milliárd forintos állami hitelt kapott a beruházáshoz. A nemzetközi szerződéseket, a vasúti járműgyártást és az állami hitelkockázatot érintő ügyben különösen fontos lesz elválasztani az esetleges rossz üzleti döntéseket a büntetőjogi felelősségtől.
A negyedik feljelentés az Észak-Macedóniának nyújtott egymilliárd eurós, szabad felhasználású hitelhez kapcsolódik. Az NNI-nak ebben az esetben sem azt kell eldöntenie, hogy politikailag helyes vagy hibás döntés született-e. Azt kell megvizsgálnia, történt-e hivatali visszaélés, hűtlen kezelés vagy más jogsértés.
[ ]
Több ezer oldalnyi dokumentum mutathatja meg, ki mit tudott
Az augusztus 31-i lefoglalás azért jelent komoly fordulatot, mert innentől már nem kizárólag politikusi nyilatkozatokról és sajtótájékoztatókról van szó. A rendőrség több ezer oldalnyi olyan dokumentumot vett át bizonyítékként, amelyet a minisztérium a saját belső vizsgálata során szerzett be.
Az iratok között döntések, előterjesztések, hitelanyagok, kockázatelemzések és más dokumentumok lehetnek. Ezekből rekonstruálhatóvá válhat, hogyan születtek meg a kifogásolt eximbankos ügyletek, kik vettek részt az előkészítésben, milyen szakmai vélemények készültek, és ki adta meg a végső jóváhagyást.
Egy ilyen eljárásban az egyik legfontosabb kérdés a döntési lánc feltárása. Ki készítette elő az adott finanszírozást? Milyen kockázatokra figyelmeztettek? Ki írta alá az előterjesztéseket, és milyen információk álltak a döntéshozók rendelkezésére?
Ha az iratokból ezek a folyamatok pontosan visszakövethetők, akkor az egyes szereplők felelőssége is tisztázható. Ha pedig a dokumentumok azt igazolják, hogy minden döntés jogszerű és szakmailag indokolható volt, annak ugyanolyan jelentősége lesz.
A több ezer oldalnyi irat lefoglalása ezzel szemben valódi nyomozati cselekmény. A dokumentumokat most rendszerezni, összehasonlítani és értékelni kell. Szükség esetén tanúvallomásokkal, pénzügyi adatokkal és további bizonyítékokkal egészíthetik ki az anyagot.
Kapitány István átvilágítása most jutott el a legkeményebb pontig
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a kormányváltás után átfogó vizsgálatot indított az Eximbanknál. Áttekintették a pénzintézet korábbi működését, a nagy összegű ügyleteket, valamint azt, hogy az állami bank milyen feltételekkel és mekkora kockázatokat vállalt.
Az ilyen átvilágítások valódi súlya mindig akkor mutatkozik meg, amikor komoly problémára bukkannak. Ebben az esetben négy feljelentés született, az NNI büntetőeljárást indított, a minisztérium által összegyűjtött dokumentumok jelentős része pedig már a nyomozók birtokában van.
Az NNI jelenleg bizonyítékokat gyűjt és vizsgál. A hivatali visszaélés és hűtlen kezelés az eljárás tárgyát képező gyanú, nem jogerős bírósági megállapítás. Ezért egyetlen érintettről sem lehet kijelenteni, hogy személyes bűnösségét a rendőrségi nyomozás már bizonyította volna.
Politikai szempontból ugyanakkor a fejlemény komoly eredmény Kapitány István számára. Minisztériumának vizsgálata négy feljelentéshez, rendőrségi nyomozáshoz és több ezer oldalnyi irat lefoglalásához vezetett. Ez még nem ítélet, de már jóval több egy egyszerű kommunikációs bejelentésnél.
A történet egyben a Tisza-kormány elszámoltatási ígéretének is fontos próbája. A kormány korábban azt ígérte, hogy az előző rendszer gyanús közpénzügyeit nem csupán sajtótájékoztatókon sorolja fel, hanem átadja az illetékes hatóságoknak. Az Eximbank ügye most ténylegesen eljutott ebbe a szakaszba.
Az igazi eredményt azonban nem az mutatja majd meg, hány doboznyi irat került a rendőrséghez. Az számít, hogy a dokumentumok alapján felépíthető-e bizonyítható ügy, azonosítható-e konkrét vagyoni hátrány, és megállapítható-e személyes felelősség.
Kapitány István bejelentése után tehát valóban történt valami kézzelfogható: megindult a büntetőeljárás, és elkezdődött a bizonyítékok lefoglalása. Most már az a legfontosabb kérdés, mi található abban a több ezer oldalnyi iratban, mert végül nem a politikai kijelentések, hanem ezek a dokumentumok dönthetik el, meddig jut el az Eximbank ügye.
