Magyar Péter szerdán, a Sándor-palota előtt arról beszélt, hogy Sulyok Tamás nem adott egyenes választ a távozását érintő felvetésére. Elmondása szerint a köztársasági elnök úgy reagált, hogy ő is fontosnak tartja a jogállam, valamint Magyarország külföldi megítélésének és hírnevének megőrzését, és mérlegelni fogja az érveket. Minderre azután került sor, hogy Sulyok fogadta hivatalában, majd miniszterelnöknek kérte fel.
A Tisza Párt elnöke már a kampány során jelezte, hogy ha kétharmados többséget kapnak, módosítják az Alaptörvényt, és leváltják azokat a tisztségviselőket, akiket a Fidesz nevezett ki. Köztük említette a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság tagjait és az Állami Számvevőszék elnökét is. A választási győzelem estéjén rögtön lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, majd ezt másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is megismételte.
Ezért aligha volt váratlan Sulyok számára, hogy a szerdai találkozójukon is ugyanezt hallotta. Magyar Péter a megbeszélés után azt mondta, a választók nemcsak kormányváltást, hanem rendszerváltást akarnak. Szerinte a köztársasági elnök méltatlan arra, hogy a nemzet egységét jelenítse meg, és alkalmatlan arra, hogy a törvényesség őreként vagy erkölcsi példaként lépjen fel.
Azt kérte tőle, hogy az új kormány megalakulása után önként távozzon, és ezzel járuljon hozzá a jogállam és a demokrácia megmaradt kereteinek védelméhez. Magyar szerint ha ez nem történik meg, akkor a választóktól kapott felhatalmazás alapján Alaptörvény-módosítással és más szükséges lépésekkel elmozdítják őt és minden más, az Orbán-rendszer által kinevezett „bábot” is.
A rendszerváltás óta még nem volt példa arra, hogy köztársasági elnököt megfosszanak a tisztségétől. Ketten távoztak idő előtt, de mindketten lemondtak. Schmitt Pál 2012-ben a plágiumügye miatt, Novák Katalin pedig 2024-ben a kegyelmi botrány után. Az Országgyűlés mindkét esetben csak tudomásul vette a döntést. Sulyok Tamás megbízatása 2029. március 4-ig szól.
Így lehetne megfosztani Sulyok Tamást a hivatalától
Nem véletlen, hogy Magyar Péter inkább önkéntes távozást szeretne. A köztársasági elnök leváltása jogilag kétharmaddal sem egyszerű, és az ügy politikailag is sok vitát hozna. A folyamatban kulcsszerepe lenne az Alkotmánybíróságnak, amelynek mind a 15 tagját a korábbi fideszes kétharmad választotta meg.
Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök csak akkor mozdítható el, ha megsérti az Alaptörvényt, a tisztségével összefüggésben szándékosan törvényt sért, vagy szándékos bűncselekményt követ el. Az eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti, de a megindításához már kétharmados többség kell. Ettől a ponttól az államfő nem gyakorolhatja a jogköreit, a végső szót viszont az Alkotmánybíróság mondja ki. Ha a testület úgy látja, hogy megsértette az Alaptörvényt, megfoszthatja tisztségétől.
Stánicz Péter alkotmányjogász a Telex hétfő esti élő műsorában arról beszélt, hogy ez fontos jogállami garancia. Szerinte az Alkotmánybíróságnak független védőfalnak kell lennie ebben az eljárásban, mert csak így lehet megakadályozni, hogy az Országgyűlés kedve szerint mozdítsa el az államfőt.
Magyar Péter az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait is távozásra szólította fel, de őket a parlament kétharmados többsége sem tudja egyszerűen leváltani. Egy alkotmánybíró elmozdításáról ugyanis maguk az alkotmánybírák döntenek a 15 tagú testületen belül.
Stánicz ugyanakkor beszélt egy másik jogi lehetőségről is. Ha az új, tiszás többségű Országgyűlés módosítja az Alaptörvényt, növelheti az Alkotmánybíróság létszámát. Ha az új tagok többségbe kerülnek, akkor már elvileg leválthatják az elmúlt 16 évben kinevezett alkotmánybírákat.
Ez azonban politikailag rosszul nézne ki, és Stánicz szerint inkább bízni kellene az alkotmánybírák függetlenségében, önmérsékletében és jogszerű eljárásában. Úgy fogalmazott, alkotmányjogászként nem tartja elfogadhatónak, hogy az Országgyűlés vagy egy politikai erő saját ízlése szerint cserélgesse az alkotmánybírákat, mert ezzel épp a testület jogállami védelmi szerepe veszne el. Szerinte attól, hogy valakit a Fidesz parlamenti többsége választott meg, még nem következik, hogy a teljes mandátuma alatt a Fidesz érdekei szerint fog dönteni.
Az új parlament kivárhatná azt is, hogy egyes alkotmánybírák mandátuma lejárjon, és a helyükre új tagokat válasszon. A következő ciklusban azonban a 15 tagból csak 5 megbízatása ér véget. A leghamarabb a 2014-ben megválasztott Czine Ágnes távozhat novemberben. Az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter viszont 2037 júniusáig maradhat hivatalban. Ugyancsak 2037-ig töltheti be tisztségét Hende Csaba is, ha addig nem mozdítják el.
Van egy másik út is. A kétharmados többség átírhatja magában az Alaptörvényben a köztársasági elnök megfosztásának feltételeit vagy az eljárás menetét. Ebben az esetben az Alkotmánybíróságnak már az új szabályokat kellene alkalmaznia. Stánicz szerint azonban egy ilyen célzott változtatást nehéz lenne összeegyeztetni a jogállamisággal.
Azt mondta, Alaptörvény-módosítást csak általános szabályként lehet elfogadni. Olyan törvénymódosítás nem elfogadható, amelyet kifejezetten egyetlen ügy vagy egyetlen személy miatt írnak át.
Magyar Péter a debreceni kampányzárón egy teljesen új Alaptörvényt is ígért. A terve szerint ebbe ellenzéki pártokat és szakértőket is bevonnának, a végén pedig népszavazás erősítené meg az új szöveget. Ez viszont várhatóan hosszú, akár több évig tartó folyamat lenne, ezért gyors megoldásnak nem tűnik Sulyok eltávolítására.
Az új Országgyűlésnek van egy harmadik lehetősége is arra, hogy átmenetileg háttérbe tolja a köztársasági elnököt. Az Alaptörvény alapján az Országgyűlés, a kormány, vagy bármely képviselő kezdeményezésére, egyszerű többséggel kimondható az államfő ideiglenes akadályoztatása. Ilyenkor a jogköreit, például a törvények aláírását vagy a kinevezéseket, az Országgyűlés elnöke veszi át, akit a parlamenti többség választ a ciklus elején.
Csakhogy tavaly decemberben a fideszes többség két ponton is szigorította ezt a rendszert, így ma már jóval nehezebb félreállítani az államfőt.
- Az akadályoztatásról szóló parlamenti döntést az Alkotmánybíróságnak is jóvá kell hagynia.
- Az akadályoztatás megszűnéséről már nem a parlament, hanem maga a köztársasági elnök dönthet.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság nélkül nem lehet félreállítani a köztársasági elnököt. Ha pedig valamilyen okból mégis sikerülne, a visszatéréséről ő maga határozhat. Sokan már tavaly úgy látták, hogy ez a módosítás egy esetleges fideszes választási vereségre készült. A kormány ezzel szemben azt mondta, nem pártpolitikai okból változtattak, csak egy joghézagot zártak le.
Bot lehet a küllők között
Magyar Péternek azért is lehet sürgős Sulyok Tamás távozása, mert a Fideszhez kötött köztársasági elnök lassíthatja az új kormány és az új parlament munkáját. Az Alaptörvény szerint az államfő feladatai főként protokollárisak, de a törvényhozásban így is vannak eszközei arra, hogy fékezze a folyamatot.
Az új törvények csak akkor lépnek hatályba, ha a köztársasági elnök aláírja őket. Ezt két módon is késleltetheti. Az egyik a normakontroll. Ha egy törvényt Alaptörvény-ellenesnek tart, aláírás előtt elküldheti az Alkotmánybírósághoz. A testületnek legfeljebb harminc napja van dönteni. Ha alkotmányellenességet állapítanak meg, a javaslat visszakerül az Országgyűléshez, ahol újra tárgyalni kell. Ez újabb heteket, akár hónapokat is jelenthet.
A másik eszköz az elnöki vétó. Ha az államfő nem ért egyet a törvénnyel, visszaküldheti azt megfontolásra a parlamentnek. Az Országgyűlés ekkor újra tárgyalja, és ismét szavaz róla, akár változtatás nélkül is. Másodszor már nem küldheti vissza ugyanígy, de még ekkor is lassíthatja a folyamatot. A már újra elfogadott törvényt alkotmányossági aggályokkal ismét elküldheti normakontrollra, az Alkotmánybíróság pedig ebben az esetben is harminc napon belül dönt.
Vagyis a köztársasági elnök önmagában nem tudja megállítani a törvényhozást, de érezhető késedelmet okozhat. Ez a Tisza Párt számára politikai kockázatot jelenthet. A választók gyors változást várnak a kormányváltás után, és azt is, hogy mielőbb elinduljanak a kampányban ígért intézkedések, például a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal felállítása. Ha az államfő már az első fontos törvényeknél él a vétóval, könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy a várt rendszerváltás akadozik, Magyar Péter energiáját pedig az államfővel vívott konfliktus köti le.
Sulyok Tamás eddig nyilvánosan nem reagált Magyar Péter felszólítására. A Sándor-palotát szerdán megkerestük azzal a kérdéssel, hogyan kommentálja a köztársasági elnök a leendő miniszterelnök szavait, és tervezi-e, hogy a kormányváltás után távozik. Válasz akkor nem érkezett. Hétfőn annyit közöltek, hogy a köztársasági elnök jogállását és hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény világosan szabályozza.
