Nostradamus 2026-ra tett egyik előrejelzését sokan már most kész tényként emlegetik, pedig az év még csak most indult.
Ahogy 2026 halad előre, Nostradamus hívei egyre gyakrabban mutatnak rá friss világeseményekre. Szerintük ezek ijesztően rímelnek a több száz éves sorokra, és azt sugallják, hogy a jóslatok gyorsabban válnak valóra, mint bárki gondolta volna.
Ki volt Nostradamus?
Michel de Nostredame, akit a legtöbben Nostradamusként ismernek, francia orvos és asztrológus volt a reneszánsz korában. 1503-ban született, és 1555-ben jelentette meg a Les Prophéties című művét.
A könyv 942 jóslatot tartalmaz, szándékosan homályos, verses formában. Régi francia nyelvet kever latin utalásokkal, ezért a szöveg sokféleképpen értelmezhető. A követői pont ezt tartják a kulcsnak, szerintük a sorok meglepően jól illeszkednek későbbi történelmi eseményekhez.
A rajongók gyakran emlegetik, hogy Nostradamus előre láthatta a szeptember 11-i támadásokat, Diana hercegné halálát, a második világháború atomtámadásait, és újabban a COVID-19 világjárványt is.
Mit mondanak a Nostradamus-jóslatok 2026-ról?
A Nostradamus-szövegek több értelmezése szerint 2026-ra négy sötét képet is felvázolt.
Az egyik egy „nagy méhrajról” szól, amely egy éjszakai támadás idején jelenik meg. Egyes értelmezők ezt erős vezetők hatalomra jutásával kötik össze, mások inkább szervezett erők, vagy akár invazív fajok terjedésének jelképét látják benne.
Egy másik rész arról beszél, hogy folyók „véresre” színeződnek, és megnevezi a svájci Ticino régiót is. Svájc semlegessége miatt ez sokakat nyugtalanít, mert a magyarázatok szerint még a békésnek tartott területek sem maradnának érintetlenek.
A harmadik, sokak szerint a legvészjóslóbb utalás Mars istenhez kapcsolódik. A sorokban vérrel bemocskolt szent helyek, keleten felcsapó tüzek, és a Nyugat „fényének” csendes kihunyása szerepel. Van, aki ezt világháborús figyelmeztetésként olvassa, mások jelképes üzenetnek tartják, amely a keleti országok gyors technológiai (és mesterséges intelligenciával kapcsolatos) előretörését, valamint a nyugati befolyás gyengülését vetíti előre.
A negyedik jóslat egy „nagy emberről” szól, akit nappal, hirtelen ér „villámcsapás”. Ezt gyakran egy jelentős közszereplő váratlan halálaként értelmezik, lehet politikus, híresség, vagy akár királyi családtag.
Melyik jóslatra mondják azt, hogy már megvalósult?
Most a legnagyobb figyelmet az a rész kapja, amely a vörössé váló folyókról szól.
A Ticino környékét említő versben Nostradamus a hagyományos francia szöveg szerint azt írta, hogy a térség „vérrel fog túlcsordulni”.
Svájcban nem történt olyan erőszak, ami szó szerint igazolná ezt a képet. A „vörös víz” motívuma mégis újra és újra felbukkan világszerte, ezért sokak szerint a jóslat tematikája már most látható formát öltött, és ez bibliai párhuzamokat is beindított.
A vérhez kötött képek mellett Nostradamushoz többek szerint katasztrofális áradásokat is társítanak. Ez a magyarázat sokaknak azért hat nyugtalanítónak, mert az elmúlt időszakban egyre több a szélsőséges időjárási esemény.
A cikkek gyakran a BBC-re hivatkozva említik, hogy az Egyesült Királyságban az Ingrid és a Chandra vihar komoly károkat hagyott maga után.
A Guardian beszámolója szerint az Ingrid január végén különösen Devonban és Cornwallban volt erős. A hatalmas hullámok több helyen megbontották a vasútvonal melletti tengerfalakat, Teignmouthnál megrongálódott egy régi, viktoriánus móló, Torcross környékén pedig otthonokat ért súlyos kár.
Áradások, és amit a friss adatok mutatnak
A félelmeket erősíti, hogy több elemzés is növekvő árvízkockázatot jelez világszerte.
A Willis Towers Watson biztosítási bróker friss vizsgálata szerint Délkelet-Ázsiában az árvízhez köthető veszteségek akár a tízszeresükre is nőhetnek a következő években a gyakoribb szélsőséges időjárás miatt, írja a Japan Times.
A Natural Catastrophe Review 2026 jelentésük arra figyelmeztet, hogy egy-egy nagy árvíz már 10 milliárd dollárnál is nagyobb gazdasági kárt okozhat. Ez jóval több, mint ami korábban sokszor 1–2 milliárd dollár körül volt.
A közelmúlt eseményei alátámasztják a kockázatot. A tavalyi év végén három trópusi ciklon söpört végig Sri Lankától Indonéziáig. Több mint 1 300 ember halt meg, a károk pedig elérték legalább a 20 milliárd dollárt. A térség országai rendszeresen a legveszélyeztetettebbek közé kerülnek, a Fülöp-szigetek, Mianmar és Vietnam gyakran szerepel a leginkább érintettek között.
Kutatók szerint a melegedő óceánok erősebb viharokat táplálnak. Már kisebb hőmérséklet-változás is elég lehet ahhoz, hogy a viharok útvonala módosuljon, ami a korábbi előrejelzési mintákat is bizonytalanabbá teszi.
Amikor a víz vörösre vált
A jóslatot idéző képek közül sokaknak a december közepi hormuzi jelenség maradt meg a legerősebben. A Metro szerint Irán Hormuz-szigetén a víz mély, vérvörös színt kapott.
A gyorsan terjedő videókon az látszott, hogy a szokatlanul erős esőzés az ironban gazdag talajról vöröses áradatot mos le. A csapadék állítólag az átlagos havi mennyiség körülbelül ötszöröse volt, a vörös víz pedig patakokként zúdult le a sziklákról a Perzsa-öböl felé. A látvány sokaknak bibliai jeleneteket idézett.
A vörösre színeződő vizek régóta apokaliptikus jelképként élnek a köztudatban. A Bibliában a Nílus vérré válása Egyiptom első csapásaként szerepel, a Jelenések könyvében pedig a tengerek elszíneződése is az ítélet képei között jelenik meg.
A szakértők a hormuzi színt természetes folyamatként magyarázták, az esővíz és a talaj vas-oxid tartalmának reakciójával. Sokan mégis furcsának érezték az időzítést, mert az eset közvetlenül 2026 előtt történt.
Hormuz-szigetét gyakran „Szivárvány-szigetként” is emlegetik a sokszínű, ásványokban gazdag felszíne miatt, amely évmilliók alatt alakult ki. Heves esők idején a vöröses lefolyás nem számít ritkaságnak, most mégis a szokatlan intenzitás vitte a hírek élére.
Nem ez volt az egyetlen látványos példa. Korábban Izraelben a Galileai-tenger is élénk vörös árnyalatot vett fel egy algavirágzás miatt, amely erős napsütésben színt váltott. A hatóságok akkor ártalmatlannak minősítették a jelenséget, mégis sokakban erősítette azt az érzést, hogy a Közel-Keleten egymást érik a „vörös víz” történetek.
Véletlen egybeesés vagy egy régi prófécia félreérthető képei, a Nostradamus körüli érdeklődés újra felpörgött, és vele együtt a nyugtalanság is.
