A régészek 6000 éves csontvázakat találtak, amelyek DNS-e megváltoztathatja mindazt, amit az emberi létezésről tudunk.
Nem mindennap jelenik meg olyan új információ, amely teljesen átírhatja az emberiség történetét.
De most megtörtént.
A kutatók szerint a kolumbiai Checua városában élő vadászó-gyűjtögetőkhöz tartozó maradványok olyan DNS-t tartalmaznak, amely nem egyezik a térség egyetlen mai őslakos csoportjával sem.
Az ősi őskerámiás lelőhelyen olyan emberek maradványait találták meg, akikről most kiderült, hogy egy olyan vérvonalhoz tartoznak, amely teljesen kihalt a világon, és ez lehet a kulcs ahhoz, hogy többet tudjunk meg a legkorábbi, Dél-Amerikába érkező emberekről.
A régészek szerint a DNS-ben talált vérvonal körülbelül 6000–500 évvel ezelőttre nyúlik vissza, és a bogotai Altiplano néphez tartozik, ami a 21 holttestből nyert adatoknak köszönhetően ritka genetikai idővonalat ad nekik.
A csontjaikból és fogaikból vett DNS-minták segítségével kimutatták, hogy a Checua legidősebb népe egy olyan jellegzetes ősi jegyet hordozott, amely mára teljesen eltűnt a világból.
Kim-Louise Krettek, a kutatás vezető szerzője, a németországi Senckenberg Center for Human Evolution PhD-hallgatója elmondta: „Ez a terület kulcsfontosságú annak megértéséhez, hogyan népesült be Amerika.
„Ez volt a szárazföldi híd Észak- és Dél-Amerika között, és három nagy kulturális régió találkozási pontja: Mezoamerika, Amazónia és az Andok.”
A genetikai elemzés szerint a térségben élő korai emberek nem álltak rokonságban egyetlen más dél-amerikai ősi csoporttal sem, és genetikailag sem osztoztak észak-amerikai csoportokkal.
Krettek kifejtette: „Eredményeink azt mutatják, hogy a Checua egyének a legkorábbi populációból származnak, amely nagyon gyorsan elterjedt és differenciálódott Dél-Amerikában.
„A kolumbiai fennsíkok e korai vadászó-gyűjtögetőinek leszármazottait nem találtuk, a gének nem öröklődtek tovább.
„Ez azt jelenti, hogy a Bogotá környéki területen teljes lakosságcsere történt.”
A tanulmány megállapította, hogy körülbelül 2000 évvel ezelőtt a bogotái fennsíkon hirtelen genetikai váltás történt, ami valószínűleg azt az időpontot jelzi, amikor a Checua-lakosok eltűntek, majd egy másik népcsoport váltotta fel őket.
Ez az új csoport a DNS alapján hasonlóan egyezik az ősi panamaiakkal és a modern chibchan nyelvű csoportokkal Costa Ricában és Panamában, de hogy mi történt az elődeikkel, nem tudni.
Krettek elmagyarázta, hogy valószínűleg vándoroltak, és útközben, szaporodásuk során elvesztették génjeiket, mivel nem figyeltek meg háborút vagy erőszakot, ami a kipusztulásuk oka lehetett volna.
„Az olyan technológiai fejlesztések mellett, mint a kerámia, ennek a második vándorlásnak az emberei valószínűleg a chibchan nyelveket is magukkal hozták a mai Kolumbia területére. Ennek a nyelvcsaládnak az ágait ma is beszélik Közép-Amerikában” – mondta Andrea Casas-Vargas, az Universidad Nacional de Colombia társszerzője.
„Az, hogy az eredeti népesség genetikai nyomai teljesen eltűnnek, szokatlan, különösen Dél-Amerikában” – tette hozzá Casas-Vargas.
Tekintettel azonban arra, hogy Kolumbia, Venezuela és Ecuador nyugati részét még nem vizsgálták meg genetikailag, nem sok információ áll rendelkezésre, ha a genetikai eltolódásokról és a migrációról van szó.
Krettek elmondta: „Az ezekről a területekről származó ősi DNS kulcsfontosságú lesz annak megértésében, hogy az emberek hogyan vándoroltak be Dél-Amerikába”.
A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány öt régészeti lelőhelyről származó genetikai anyagot vizsgált, és valami figyelemre méltó eredményt hozott, így ez az első ilyen jellegű tanulmány.
A tanulmány vezető szerzője, Cosimo Posth professzor szerint: „Ezek az első ősi, Kolumbiából származó emberi genomok, amelyeket valaha publikáltak”.
