Életmód

„Szellemfiú” – Martin Pistorius visszatérése a 12 évig tartó kómából

Kevés olyan igazán hihetetlen történet létezik, mint Martin Pistorius-é, aki 12 év után tért magához egy vegetatív állapotból, miután teljesen elveszítette kapcsolatát a külvilággal.

Talán már hallottál róla, de ha mégsem, Martin sorsa sokakat megdöbbentett. 1988 januárjában, akkor még 12 éves dél-afrikai fiúként torokfájással ment haza az iskolából.

Néhány hónapon belül az állapota rohamosan romlani kezdett. Izmai leépültek, kezei-lábai begörcsöltek, végül kómába esett. – írja a news.com.au

Az orvosok kriptokokkusz-meningitist és agyi tuberkulózist állapítottak meg, de nem tudták, pontosan mi okozta a teljes bénulását és eszméletvesztését.

Egy év elteltével közölték a szüleivel, Rodneyval és Joannal, hogy már nem tudnak segíteni, fiuk agya egy három hónapos csecsemő szintjén működik, így otthon ápolják, amíg még él.

Rodney minden reggel öt órakor kelt, hogy ellássa Martint, majd gondozóközpontba vitte. Este megfürdette, megetette, ágyba fektette, és kétóránként kelt, hogy megfordítsa, nehogy felfekvése legyen.

Évekig nem mutatkozott javulás, majd egyszer csak változni kezdett valami. Martin először csak észrevétlenül tért magához: hallott, látott mindent, de mozdulni és beszélni nem tudott.

Saját testét távolinak és irányíthatatlannak érezte.

A családtagok és gondozók nem vették észre ezt a változást. Martin mindent érzékelt maga körül, de reagálni képtelen volt, így hosszú ideig szenvedett.

Elmondása szerint édesanyja egy alkalommal azt mondta neki: „Remélem, meghalsz.” Joan később bevallotta, ezt csak a tehetetlenség és a fájdalom miatt mondta.

Martin igyekezett elzárkózni saját gondolataitól, amíg egy nap aromaterapeutája, Virna van der Walt észrevette az apró jeleket: halvány mosolyokat, tekintetváltásokat, biccentéseket. Ekkoriban körülbelül 25 éves volt.

A terapeuta javaslatára szülei a Pretoriai Egyetem Alternatív Kommunikációs Központjába vitték, ahol tesztek igazolták, hogy valóban tud válaszolni az egyszerűbb állításokra.

Ezt követően egy speciális számítógépet vásároltak neki, amely segített a kommunikációban. Hosszas terápia után megtanult írni, üzeneteket írni, majd egy szintetikus hanggal is tudott már beszélni.

A MailOnline-nak így mesélt: „Az agyi fertőzések miatt vegetatív állapotba kerültem, nem tudtam reagálni semmire, sem kommunikálni.”

NPR-nek hozzátette: „Rájöttem, hogy az életem hátralévő részét ebben az állapotban töltöm, magányosan. Ilyenkor már semmin nem gondolkodsz. Csak létezel. Ilyenkor az ember szinte eltűnik.”

Kiemelte, hogy félt, családja nélküle utazik el, és sosem térnek vissza érte. „Sosem voltam mérges a szüleimre, tudtam, hogy szeretnek, de a helyzeten dühös voltam. Sokszor sírtam belül. Néha már fel is adtam.”

Rengeteg gyakorlással Martin újra megtanult olvasni, írni és használni a számítógépet. 2003-ban már dolgozott heti egy napot egy egészségügyi központban.

Azt mondta: „Minden apró élmény új volt számomra, mintha először láttam volna mindent. A vattacukor édessége, az első saját vásárlás, vagy akár az utcán sétáló emberek mind hatalmas élményt jelentettek.”

Később weboldalakat kezdett építeni, és befejezte az egyetemet. 2008-ban megismerte Joanna-t, aki később a felesége lett. „A fogyatékosság sosem riasztott el, rögtön láttam, mennyire különleges ember Martin. Nem gondolok rá, mint gondozottra, a férjemnek tartom, akitől sokat tanulhatok” – mondta Joanna.

2008 decemberében Martin hőlégballonban kérte meg Joanna kezét, majd 2009-ben összeházasodtak. Jelenleg Angliában élnek, Martin webdizájnerként dolgozik.

„Joanna tanította meg nekem, mit jelent igazán a hit, a remény és a szeretet. Életemben mindhárom szerepet játszott, de a legfontosabb a szeretet minden formája. Ez tartott meg a legsötétebb időkben is, és most közelebb visz a boldogsághoz, mint valaha reméltem.”

Martin önéletrajzi könyve, a „Ghost Boy: My Escape From a Life Locked Inside My Own Body” 2011-ben jelent meg.