Los Angeles lángokban áll – mind szó szerint, mind átvitt értelemben. Az utcákon káosz tört ki, erőszakos zavargások, tömeges fosztogatások és rendőrök elleni támadások kíséretében.
Donald Trump elnök most bombát dobott: „biztosan” fontolóra veszi egy évszázadok óta létező, 1807-es törvény alkalmazását a zavargások leverésére.
Los Angeles káoszba süllyedt.
A latin-amerikai negyedekben békés tüntetésként indult események gyorsan heves zavargásokba torkollottak, miután a Bevándorlási és Vámügyi Hatóság (ICE) ügynökei fokozta razziáikat a városban. A lakosok az utcákra özönlöttek, válaszokat követelve, de ehelyett katonai válaszlépést kaptak – közvetlenül Donald Trump parancsára.
A hétvégén a volt elnök 2000 nemzetőrt küldött a Los Angeles-i térségbe. És amikor a helyzet nem csillapodott? Megduplázta az erőket.
Hétfő estére (június 9.) további 2000 katonát küldtek a helyszínre. És mintha ez még nem lett volna elég, a Pentagon 700 amerikai tengerészgyalogost is bevetett.
De Trump még nem fejezte be.
„Ha felkelés tör ki, akkor biztosan élni fogok vele. Meglátjuk” – figyelmeztetett keddi sajtótájékoztatóján.
Korábban is alkalmazták
Az 1807-es felkelésellenes törvényre utal, egy ritkán alkalmazott, de hatékony törvényre, amely lehetővé teszi az elnököknek, hogy aktív szolgálatban lévő katonákat küldjenek az amerikai városokba, hogy rendet tartsanak a rendkívüli zavargások idején. Mikor alkalmazták utoljára Los Angelesben? Az 1992-es zavargások idején, a Rodney King-ítéletet követően.
Ulysses S. Grant elnök a polgárháború után alkalmazta a felkelésről szóló törvényt, hogy megfékezze a faji erőszak hullámát, különösen a Ku Klux Klan részéről, amely terrorizálta a déli fekete közösségeket.
Évekkel később, 1957-ben Dwight D. Eisenhower elnök ugyanezt a törvényt alkalmazta az iskolai szegregáció megszüntetésére. Az amerikai hadsereget küldte, hogy biztosítsa, hogy kilenc afroamerikai diák biztonságosan bejuthasson az arkansasi Little Rock Central High Schoolba, miután az állam kormányzója megtagadta a szövetségi kormány utasításának teljesítését, amely az iskola integrációját írta elő.
És most Trump azzal fenyegetőzik, hogy újra alkalmazza.
„Amit Kaliforniában látnak, az a béke, a közrend és a nemzeti szuverenitás elleni teljes körű támadás, amelyet külföldi zászlókat viselő lázadók hajtanak végre azzal a céllal, hogy folytassák országunk külföldi megszállását” – mondta kedden a Fort Bragg-i katonáknak.
„Ez az anarchia nem maradhat fenn. Nem fogjuk hagyni, hogy szövetségi ügynököket támadjanak meg, és nem fogjuk hagyni, hogy egy amerikai várost idegen ellenség szálljon meg és hódítson meg.”
Történelmileg az amerikai kormány kerülte a katonai erő alkalmazását a saját határain belül – különösen amerikai állampolgárok ellen. Ha Trump úgy dönt, hogy életbe lépteti a lázadásellenes törvényt, még mindig bizonytalan, hogy milyen jogi ellenállásba vagy alkotmányos akadályokba ütközhet.
Trump visszavág Gavin Newsom beszéde után
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó hevesen ellenezte Trump katonai fellépését.
„Hivatalosan kértem a Trump-kormányt, hogy vonja vissza a Los Angeles megyében történő jogellenes csapatok bevetését, és adja vissza őket az én parancsnokságom alá.”
„Trump beavatkozásáig nem volt probléma. Ez súlyos sérelem az állam szuverenitásának – feszültségeket szít, miközben elvonja az erőforrásokat onnan, ahol azok valóban szükségesek.”
Egy szenvedélyes televíziós beszédében Newsom azzal vádolta Trumpot, hogy a hatalom alkalmazását politikai színjátéknak használja: az Egyesült Államok és Kalifornia zászlaja előtt ünnepélyesen beszélve nem kertelt Trump cselekedeteinek tágabb következményeiről.
„Kalifornia lehet az első, de nyilvánvalóan nem itt fog véget érni. Más államok következnek” – figyelmeztetett.
Üzenete még sürgetőbbé vált, amikor a növekvő zavargásokra és a szövetségi beavatkozásra utalt.
„A demokrácia a következő. A demokrácia a szemünk előtt támadás alatt áll. Eljött a pillanat, amitől tartottunk.”
Több városban is nő a feszültség
Trump azonban szokásos módon visszavágott a Truth Socialon:
„Ha Gavin Newscum kaliforniai kormányzó és Karen Bass los angelesi polgármester nem tudják ellátni a feladataikat, amiről mindenki tudja, hogy nem tudják, akkor a szövetségi kormány beavatkozik és megoldja a problémát, a ZAVARGÁSOKAT ÉS A FOSZTOGATÓKAT, ahogyan azt meg kell oldani!!!”
Mivel a Nemzeti Gárda katonái most már nemcsak az épületek védelmét, hanem az ICE ügynökökét is biztosítják a bevándorlási razziák során, a feszültség gyorsan növekszik – nem csak Los Angelesben, hanem országszerte. Nagyvárosokban, mint New York, Chicago, Seattle, Denver, San Francisco, Atlanta és Austin, hasonló tüntetések törnek ki.
