Itt vannak az adatok!
Komoly változások előtt áll a hazai nyugdíjrendszer a 2027 januári időszakra vonatkozó kormányzati elképzelések szerint.
A legszembetűnőbb lépés a legkisebb öregségi nyugdíj összegének felülvizsgálata: a 2008 óta változatlanul havi 28 500 forintos minimumot a tervek alapján 120 ezer forintra emelnék fel.
Ez a korrekció elsősorban azokat segítheti, akik hosszú szolgálati idő után is rendkívül csekély ellátásban részesülnek, ugyanakkor a résznyugdíjak szabályai és egyéb feltételek miatt az intézkedés nem jelenti azt, hogy automatikusan minden egyes nyugdíjszerű kifizetés azonnal elérné ezt a küszöböt – derül ki az ATV Start című műsorból, amelyben Rónai Egon beszélgetett Farkas András nyugdíjszakértővel.
A legkisebb ellátás emelése mellett a tervezet egy sávos felzárkóztatási modellt is felvázol a havi 146 ezer forint alatti ellátások esetében. A társadalmi egyeztetésre szánt dokumentum alapján a rendes év eleji korrekció után a 108 ezer forint alatti összegeket 120 ezer forintra egészítenék ki.
A 108 és 125 ezer forint közötti sávban havi 12 ezer, 125 és 130 ezer között 10 ezer (legalább 137 ezer forintos szintig), 130 és 135 ezer között 8 ezer (legalább 140 ezer forintig), míg a 135 és 140 ezer forint közé eső ellátásoknál 6 ezer forintos pluszjuttatást (legalább 143 ezer forintos összegig) irányoznak elő. A 140 és 146 ezer forint közötti nyugdíjakat egységesen 146 ezer forintra kerekítenék fel; ezek a garantált alsó határok azt hivatottak megelőzni, hogy egy eredetileg alacsonyabb járandóság a növelés után megelőzzön egy eleve magasabb összeget.
Mindezekkel párhuzamosan a szokásos, inflációkövető év eleji nyugdíjemelésre is sor kerül. A kormányzati kalkulációk mintegy 3 százalékos drágulással számolnak 2027-re, ami például egy 200 ezer forintos alapnyugdíj esetén 6 ezer forintos emelkedést, vagyis 206 ezer forintos havi összeget eredményezne.
Az inflációkövető korrekció és az alacsonyabb ellátások sávos felzárkóztatása együttesen azt jelentheti, hogy a szerényebb jövedelmű idősek a szokásos emelési mértéknél érezhetően nagyobb pluszforráshoz jutnak.
A kiegészítő juttatások terén a tervek változatlanul számolnak a 13. havi nyugdíj biztosításával, valamint a 14. havi ellátás egyheti részletének kifizetésével is.
A januári alapemelés ezek szempontjából is kiemelt jelentőségű, hiszen a pluszheti összegeket már a megemelt járandóságok alapján utalják. A nyugdíjba vonulást tervezők számára emellett lényeges tényező a valorizációs szorzók alakulása, amely a korábbi keresetek értékét igazítja a friss bérszintekhez, így a megállapítás pontos időzítése alapvetően befolyásolhatja az induló nyugdíj nagyságát.
