Fraser egy ausztrál tanár, kutató és egygyerekes édesapa, akinél 41 éves korában demenciát, pontosabban korai Alzheimer-kórt diagnosztizáltak – írja a Daily Mail.
A férfi elmondása szerint a tünetei a harmincas évei végén kezdődtek. Bár a betegség általában a 65 év felettieket érinti, a fiatalabb korban kialakuló demencia egyre gyakoribb jelenség.
A tudósok még nem tudják biztosan, hogy mi okozza ezt a növekedést, de úgy vélik, hogy ugyanazok a tényezők okozhatják a betegség minden korosztályban tapasztalható növekedését. Ezek közé tartozik az elhízás növekvő aránya és az egészségtelen táplálkozás.
Fraser egy YouTube videóban osztotta meg a tapasztalatait, ami a betegség korai szakaszát illeti, és a figyelmeztető jelekről, amelyekkel minden fiatalnak tisztában kell lennie.
Elmondása szerint a betegségnek olyan jellemzői vannak, amelyekre korábban nem is gondolt – például az, hogy esténként nehézséget tapasztalt a beszédben, valamint az, hogy vonakodott kimozdulni otthonról, és társaságba járni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a betegség megváltoztatja a személyiséget, amit a szakértők is megerősítenek – nem ritka, hogy a betegség előrehaladtával a betegek személyiségváltozáson mennek keresztül, ami miatt durvának vagy érzéketlennek tűnhetnek.
Fraser esetében ez azt jelentette, hogy „önzőbb” lett, és nem tartotta be a szavát. De az egyik legnagyobb dolog, amit megtanult az útja során, a mentális egészség fontossága.
„Szorongani kezdesz és depressziós leszel, és segítségre lesz szükséged, hogy átvészeld. De a stressz csökkentése nagyobb hatással lesz, mint gondolnád” – írta a videóban.
A kutatások szerint a stressz akár 24 százalékkal is növelheti az agyat érintő betegségek kialakulásának kockázatát.
A szakértők még nem ismerik az összefüggés mögött meghúzódó mechanizmusokat, de az egyik elmélet szerint a stressz valószínűleg növeli a depresszió kockázatát, ami a közelgő kognitív hanyatlás figyelmeztető jele lehet.
Fraser arra is kitért, hogy az egyik legkorábbi árulkodó jelek a beszédproblémák, nyelvi nehézségek voltak. De igazából csak akkor kezdett el komolyan aggódni, amikor észrevette, hogy a gondolatai a szokásosnál „felszínesebbnek” tűntek.
Ezután olyan mindennapi feladatokkal is elkezdett küszködni, amelyeket általában gondolkodás nélkül el tudott végezni, mintegy robotpilóta üzemmódban, például a zuhany elzárásával és a napja megtervezésével.
„Egyszerűen köd borítja el az agyadat, és nem tudsz igazán koncentrálni a dolgokra” – magyarázta.
Az életét megváltoztató diagnózist követően Fraser most szeretné jobban felhívni a figyelmet a betegségre, miközben ő maga is küzd az egyre kimerítőbb tünetekkel. Azt is elmondta, hogy az egyik legnagyobb kihívást a betegséggel járó hullámvölgyek jelentik a számára.„Néhány hónapban kevesebb ködös napod lesz, és könnyebben tanulsz meg új dolgokat, mint gondolnád. Biztos leszel benne, hogy beteg vagy, és biztos leszel abban is, hogy nem vagy beteg” – fogalmazott, hozzátéve, hogy bizonyos tüneteket valószínűleg figyelmen kívül hagyunk, míg másokat eltúlzunk.
Molly Murray, a Nyugat-skóciai Egyetem korai demenciával foglalkozó szakértője szerint a diagnózis felállításában az is kihívást jelent, hogy a betegség számos lehetséges tünete más problémákra is visszavezethető, mint például a kiégés vagy a stressz.
A memóriazavarok, gondolkodási és következtetési nehézségek és nyelvi problémák gyakori korai tünetei a betegségnek, amelyek idővel súlyosbodnak.