Robert Redford, Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjas színész és rendező, kedden reggel, otthonában hunyt el – számolt be róla a New York Times. Halálhírére képviselete erősítette meg, a pontos okot azonban nem közölték. Redford 2018-ban fejezte be pályafutását, és elmondásuk szerint álmában érte a halál.
Redford hatvan évig tartó pályája alatt sokszor ment szembe Hollywood leegyszerűsítő sémáival. Színészi és rendezői munkáiban gyakran hozott felszínre nehéz társadalmi témákat, például a gyászt vagy politikai korrupciót, és ezekhez saját megközelítést adott. Kiemelkedő színészi tehetségével és egyedi rendezői stílusával több időtálló filmet készített.
Ilyen filmes munkái közé tartozik a Butch Cassidy és a Sundance kölyök (1969), amelyben Paul Newmannel közösen legendává tették a vadnyugat utolsó hőseit, A nagy balhé (1973), A Keselyű három napja (1975), vagy Az elnök emberei (1976), amely Nixon elnök Watergate-botránya után játszódik.
Redford neve évtizedekig egybeforrt a hollywoodi férfiideállal. Sokféle műfajban állt helyt, legyen szó thriller, dráma, romantikus film vagy vígjáték. Az 1960-as évek végétől szexszimbólumnak számított. A Távol Afrikától (1985) Meryl Streeppel, az Őstehetség Glenn Close-zal, az Ilyenek voltunk Barbra Streisanddal, a Mezítláb a parkban pedig Jane Fondával készült.
Bár színészként csak jelölték Oscar-díjra (A nagy balhé, 1974), a díjat rendezői bemutatkozásáért, az Átlagemberekért (1980) vehette át, amely egy család tragédiáját dolgozza fel. Ez a film több fontos díjat is elnyert, köztük a legjobb rendezőnek járó szobrot, a legjobb film, valamint Timothy Hutton révén a legjobb férfi mellékszereplő díját. A Golden Globe-on is sikert aratott.
Következő Oscar-jelölésére a Kvíz Show (1994) miatt került sor, de a díjat akkor sem kapta meg. Sikereit viszont a Filmakadémia életműdíjjal ismerte el 2002-ben, és több rangos fesztiválon is kitüntették, így például Velencében, Karlovy Varyban és a César-gálán.
Redford fiatalon sportösztöndíjjal került be a Coloradói Egyetemre, majd inkább világot látott; megjárta Amerikát és Európát is, Párizsban és Firenzében festőnek készült, végül visszatért az Egyesült Államokba, és a színészet mellett döntött. A Broadwayen kezdett, huszonhét évesen pedig bemutatták első filmjét, a Háborús vadászatot (1962). Ekkor ismerkedett meg Sydney Pollackkal, aki a későbbiekben többször dolgozott együtt vele. A karrierje igazi áttörése a Mezítláb a parkban (1967) főszerepe lett, amelyet Gene Saks rendezett.
A nyolcvanas évektől főként rendezőként jelentkezett, gyakran foglalkozott társadalmi kérdésekkel. A milagrói babháború (1988) például latin farmerek és ingatlanfejlesztők harcáról szól, a Folyó szeli ketté (1992) pedig az emberi élet értelmét vizsgálja. A Kvíz Show (1994) a televíziós csalás világát mutatja be.
Redford talán legnagyobb örökségét nem filmjeivel, hanem a Sundance Intézet 1981-es létrehozásával és a Sundance Filmfesztivál elindításával hagyta hátra. A fesztivál sok új filmes tehetséget indított el, például Steve Soderbergh, Quentin Tarantino, Darren Aronofsky és Robert Rodriguez is innen indult. A fesztivál minden évben aktuális társadalmi témákat helyez fókuszba, ilyenek például az LGBTQ-jogok vagy a klímaváltozás. Redford kezdettől fogva ellenezte, hogy a fesztivál reklámfelületté váljon, és ezt határozottan képviselte.
Környezetvédelmi elkötelezettsége is jól ismert volt: aktívan tiltakozott természetromboló beruházások ellen, egykori természetvédelmi szervezetek vezetőjeként és tagjaként is dolgozott. Egyik legismertebb lépése, hogy 1970-ben segített meggátolni egy autópálya megépítését Utah államban, és évtizedeken át tagja volt a Natural Resources Defense Council igazgatóságának.
Robert Redford életműve példát mutatott a kitartásról, művészi szabadságról és társadalmi felelősségvállalásról. Színész, rendező és aktivista is volt, aki jelentős nyomot hagyott maga után, nemcsak a filmvilágban, hanem a közéletben és a környezetvédelemben is.
