Egy szociális otthonból beutalt beteg közvetítésével terjedt el rühfertőzés a budapesti Szent Imre Oktatókórház belgyógyászati osztályán még szeptember 11-én – tudta meg a Blikk. A rendkívül kellemetlen, éjszakai viszketéssel és bőrkiütésekkel járó, mikroszkopikus méretű rühatkák által okozott parazitás fertőzést az intézmény szigorú izolációval és többlépcsős kezeléssel megfékezte, így jelenleg már nincs jelen a kórházban. Lapunk megkeresésére az egészségügyi intézmény sajtóosztálya részletesen ismertette a védekezési protokollt, míg a betegség természetéről és a megelőzésről dr. Szokolay Erzsébet bőrgyógyász nyújtott szakértői tájékoztatást.
-A rüh nem higiéniai hiányosság jele, bárkit érinthet, főként zárt közösségi terekben terjed
-Fertőtlenítették az érintett helyiségeket, textíliákat, tárgyakat, a dolgozók csak negatív vizsgálat után térhettek vissza
-Az intézmény szigorú izolációval és többlépcsős kezeléssel megszüntette a fertőzést
-A rühfertőzés egy szociális otthonból beutalt beteg révén terjedt el a Szent Imre kórház belgyógyászatán
Érdeklődésünkre a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház sajtóosztálya megerősítette értesüléseinket. Tájékoztatásuk szerint a belső vizsgálat megállapította, hogy a parazitát egy szociális otthonból az egyik belgyógyászati osztályra beszállított beteg hurcolta be. A fertőzöttek száma nem volt számottevő, ám mind a betegeket, mind a dolgozókat érintette.
Az intézmény hangsúlyozta, hogy nemcsak a tüneteket mutató pácienseket, hanem a potenciális fertőzötteket is azonnal kezelés alá vonták. A protokollnak megfelelően az észlelés pillanatában, 12 és 24 óra elteltével, majd a hetedik és a tizennegyedik napon végezték el a szükséges kezeléseket. A szigorított izoláció mellett az érintett helyiségeket, textíliákat és tárgyakat vegyi eljárással fertőtlenítették.
A fertőzött munkatársak legkevesebb egy hét távollét és negatív bőrgyógyászati szakvizsgálat után térhettek vissza a munkába. Bár látogatási tilalmat nem kellett elrendelni, az izolált betegekhez érkező hozzátartozók számára egyszer használatos védőfelszerelést biztosítottak. Az ügyben hatósági szemle is történt, amely során a szakhatóság nem talált hiányosságot vagy mulasztást. Az intézmény közölte: a szigorú ellenintézkedéseknek köszönhetően a fertőzés jelenleg már nincs jelen a kórházban.
A szakorvos véleménye: tévhitek, a fertőzés terjedése és a megelőzés
A rüh körüli tévhitekről és a fertőzés valódi terjedési mechanizmusáról lapunk megkérdezte dr. Szokolay Erzsébet bőrgyógyászt. A szakember tisztázta a leggyakoribb félreértést, miszerint a rüh kizárólag a szegényes higiénia vagy a mélyszegénység velejárója lenne.
– Bárki elkaphatja villamoson, tömegközlekedési eszközökön vagy olyan helyen, ahol nagy tömeg van. Ez tehát nem az igénytelenség jele – szögezte le a szakorvos, hozzátéve, hogy a zárt intézményekbe gyakran a nem megfelelően tisztálkodók hurcolják be a fertőzést.
A fertőzés terjedésével kapcsolatban a szakértő rávilágított, hogy a rühatka nem csak közvetlen bőrkontaktussal adható át. Ruhán keresztül is el lehet kapni: ha valaki leül a villamoson, vagy olyan ágyba fekszik, ugyanúgy megfertőződhet, mint ahogy a sima kézfogás útján történő terjedés is teljesen megszokott. A megbetegedéshez azonban általában szükség van a bőr védőrétegének apróbb sérülésére is. Ha valakinek a bőrfelszíne nem teljesen zárt – például kiszáradás, hámsérülés, izzadás vagy hámreakció jelenik meg rajta –, azon keresztül lényegesen könnyebben bejut az atka, ami szorosabb érintkezés esetén kifejezetten döntő tényező.
A fertőzés főbb gócpontjai leginkább a zárt közösségi terek, így a tömegközlekedési eszközök, az óvodák, az iskolák és az idősotthonok. Emellett gyakran terjed olyan szállodákban vagy kórházi osztályokon, ahol korábban fertőzött személy fordult meg és elmaradt a megfelelő fertőtlenítés, de családon belül, az együtt alvó házastársak is gyorsan átadhatják egymásnak.
A rühfertőzés lappangási ideje általában egy hét. A legkorábbi jel a viszketés, amely éjszaka válik kifejezetten intenzívvé, mivel ilyenkor a szervezet nyugalmi állapotban van, és a beteg jobban figyel a testi reakcióira. A viszketést követően az ujjak között apró hólyagok jelennek meg, majd később a járatok is kialakulnak a bőrben. Elhanyagolt esetben már kisebb csomók is létrejönnek, amelyek szabad szemmel is jól láthatóak.
A kezelés külsőleg történik, speciális rüh elleni készítményekkel, például krémekkel vagy folyékony szuszpenziókkal. A bőrgyógyász kiemelte a családi zárlat fontosságát is:
– Az az igazi kezelés, hogy annak ellenére, hogy nincsenek tüneteik, a családtagoknak is végig kell kenniük magukat ugyanazzal a módszerrel” – hangsúlyozta a szakember.
– Át kell mosni mindent, amivel érintkezett a beteg. Amit pedig nem lehet kimosni, azt három napra ki kell tenni a levegőre, mert három nap után elpusztul belőle a rüh, ha nincs érintkezésben a testtel – tette hozzá dr. Szokolay Erzsébet.
