Új szabályok vonatkozhatnak a politikusok vagyonának ellenőrzésére. A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat és Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak rendszeresen vizsgálnia kellene többek között az országgyűlési képviselők, miniszterek, államtitkárok, közigazgatási államtitkárok, valamint a kormány- és miniszteri biztosok vagyoni helyzetét.
A vizsgálat nem merülne ki a vagyonnyilatkozatok adatainak összevetésében. Magyar Csaba, az Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke, a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője az Indexnek azt mondta, a NAV azt is vizsgálhatná, hogy az érintettek vagyongyarapodása összhangban áll-e az igazolható jövedelmükkel és más, jogszerűen dokumentálható forrásaikkal.
Vagyis az adóhatóság nemcsak azt ellenőrizhetné, hogy milyen vagyontárgyak vannak valakinek a tulajdonában, hanem azt is, hogyan jutott hozzájuk. Mindez új feladatot jelenthet a NAV-nak, amelynek ellenőrzési köre már most is bővül. A gyakorlati megvalósítás ezért attól is függ, hogy lesz-e elegendő szakember és kapacitás az összetett vagyonvizsgálatokhoz.
A hatóság azt próbálná feltárni, milyen forrásokból építette fel valaki a vagyonát. Ha egy tisztségviselő néhány év alatt nagy értékű ingatlanokat, üzletrészeket, értékpapírokat vagy más vagyontárgyakat szerez, miközben a NAV által ismert jövedelmei erre látszólag nem adnak magyarázatot, az további kérdéseket vethet fel. Magyar Csaba ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez önmagában nem bizonyít eltitkolt, adóköteles jövedelmet.
A vagyongyarapodás hátterében örökség, megtakarítás, ajándék, kölcsön vagy más jogszerű forrás is állhat. A vita gyakran azon múlik, hogy ezek eredete és időpontja évekkel később is hitelt érdemlően igazolható-e.
A javaslat a már távozott tisztségviselőkre is kiterjedhet. Egy átmeneti szabály szerint, ha valakinek a megbízatása vagy jogviszonya a törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül szűnt meg, a NAV-nak 30 napon belül meg kell kezdenie az egyedi kockázatelemzést. Így az új rendszer indulásakor az előző öt évben leköszönt vagy távozott tisztségviselők is az adóhatóság látókörébe kerülhetnének.
A NAV a vagyon eredetét is vizsgálhatja
Magyar Csaba szerint a NAV első lépésként kötelező kockázatelemzést végezne az érintett tisztségviselőknél. Ennek során nemcsak az aktuális vagyoni helyzetet vizsgálhatná, hanem azt is, hogyan változott a vagyon az évek során.
Bizonyos esetekben a vizsgálat a hozzátartozókra, más kapcsolódó személyekre és gazdasági társaságokra is kiterjedhetne. A hatóság azt is ellenőrizhetné, milyen körülmények között ruháztak át egy vagyontárgyat másra. Ehhez a saját adatain túl más állami szervek információit, pénzügyi és ingatlanadatokat, valamint cégnyilvántartási adatokat is felhasználhatná.
Ennek azért van jelentősége, mert egy jelenleg látható ingatlan vagy üzletrész korábbi ügyletek eredménye is lehet. A vagyon időközben más tulajdonába kerülhetett, gazdasági társaságba kerülhetett, vagy családtag nevén jelenhetett meg. Ezért a vizsgálat során nemcsak az számítana, ki a tulajdonos, hanem az is, mikor és milyen jogcímen került hozzá az adott vagyonelem.
Magyar Csaba az Indexnek úgy fogalmazott, hogy a vizsgálat nem feltétlenül állna meg a tisztségviselő saját vagyonánál. A tervezett szabályozás a hozzátartozók vagyoni helyzetének ellenőrzését és bizonyos esetekben a vagyon más személyre vagy gazdasági társaságra történő átruházásának vizsgálatát is lehetővé tenné. Ez különösen akkor lehet fontos, ha egy jelentős értékű vagyontárgy nem közvetlenül az érintett nevén szerepel.
Ha a kockázatelemzés adózási problémára utal, adóellenőrzés indulhat. Súlyosabb esetben büntetőjogi kérdések is felmerülhetnek.
A javaslat bejelentésekor az is szóba került, hogy a vizsgálatok akár húsz évre visszamenőleg feltárhatják az érintettek vagyoni viszonyait. Magyar Csaba szerint azonban a társadalmi egyeztetésre bocsátott szövegben egyelőre nem szerepel általános, húszéves visszatekintési szabály. Azt, hogy a jogalkotási folyamat későbbi szakaszában bekerül-e ilyen rendelkezés a törvénybe, még nem lehet tudni. A jelenlegi tervezetből önmagában nem következik húszéves időtáv.
Meddig vizsgálódhat a NAV, és mikor indulhat büntetőeljárás?
Főszabály szerint a NAV adómegállapításhoz való joga öt év alatt évül el. Ezt az időt azonban nem attól az évtől kell számítani, amikor a jövedelem keletkezett vagy az ügylet létrejött. Az elévülési idő annak a naptári évnek az utolsó napján kezdődik, amelyben az adott adóról bevallást, adatbejelentést vagy bejelentést kellett volna tenni.
Például egy 2021-es adókötelezettségről 2022-ben kellett bevallást benyújtani. Ebben az esetben az elévülési idő 2022. december 31-én kezdődik, és főszabály szerint 2027. január 1-jén jár le. Az öt év azonban nem minden esetben öt egyszerű naptári évet jelent.
Az adózás rendjéről szóló törvény több olyan helyzetet is meghatároz, amikor az elévülési idő meghosszabbodhat. Ezért nem igaz, hogy egy adóügy öt év elteltével automatikusan lezárul. Ha a bíróság bizonyos, az adókötelezettséget érintő bűncselekményeket állapít meg, az adó megállapításához való jog addig nem évül el, amíg az adott bűncselekmény büntethetősége el nem évül. Ez az általános ötéves határidőnél jóval hosszabb időt jelenthet.
Ez a szabály azonban csak meghatározott bűncselekmények esetén és jogerős bírósági megállapítás után alkalmazható. Emellett a büntetőeljárás is nyugvó helyzetbe hozhatja az elévülést: az adó megállapításához való jog elévülése a büntetőeljárás kezdetétől annak törvény szerinti befejezéséig nyugszik. Így egy büntetőjogi szállal érintett vagyonvizsgálat az általános szabálynál hosszabb időre is kiterjedhet.
A kockázatelemzés önmagában nem állapít meg adóhiányt, és a nehezen magyarázható vagyongyarapodás sem bizonyít automatikusan bűncselekményt. Ha azonban a NAV olyan körülményeket tár fel, amelyek adózási kockázatra utalnak, adóellenőrzés következhet. Amennyiben az ellenőrzés során bűncselekmény gyanújára utaló információk kerülnek elő, az ügy büntetőeljárásba is torkollhat.
A kockázatelemzés, az adóellenőrzés és a büntetőeljárás különálló eljárási szakaszok, még akkor is, ha ugyanannak a vagyoni történetnek a feltárásából indulnak ki. Fontos jogi kérdés lesz, hogyan kapcsolódnak majd egymáshoz, miként használhatók fel az egyik eljárásban megszerzett bizonyítékok a másikban, és mikor kerülhet át az ügy a büntetőjog területére. A szabályozásnak a kétszeres eljárás és büntetés tilalmát, vagyis a ne bis in idem elvét is figyelembe kell vennie.
Jelentős kapacitáspróba előtt állhat a NAV
Magyar Csaba szerint a vagyonosodási vizsgálatok újabb terhet jelenthetnek a NAV-nak, amelynek más területeken is bővülnek az ellenőrzési feladatai. Példaként említette az elektronikus nyugtaadás felügyeletét, valamint egyes bizalmi vagyonkezelési és magánalapítványi struktúrák ellenőrzését. A hamarosan induló vagyonadó szintén jelentős többletmunkát róhat a hivatalra.
Ha ezek mellé a tervezett vagyonvizsgálatok is társulnak, a NAV-nak hosszabb időszakok vagyoni folyamatait és összetett tulajdonosi viszonyait kell majd feltárnia. Ehhez nem elég az adatokat automatizáltan elemezni. A szakembereknek szerződéseket, bankszámlakivonatokat, cégiratokat és más bizonyítékokat is át kell nézniük, majd olyan döntést kell hozniuk, amely egy későbbi bírósági eljárásban is megállja a helyét.
Az ilyen ügyek adójogi, számviteli, pénzügyi, cégjogi és vagyonértékelési ismereteket egyaránt igényelhetnek. Adatbányászati tudásra is szükség lehet, különösen akkor, ha a vagyon útja több cégen, személyen vagy korábbi ügyleten keresztül követhető. Magyar Csaba szerint, ha az új rendszert széles körben alkalmazzák, a NAV-nak nemcsak több ellenőrre, hanem több területet átlátó szakemberekre is szüksége lehet.
Nincs olyan hivatalos NAV-statisztika, amely külön megmutatná, hogy a klasszikus vagyonosodási vizsgálatok milyen arányban zárulnak az adóhatóság javára. A NAV évkönyveiben szereplő, ellenőrzési szakterülethez kapcsolódó közigazgatási perek adatai azonban adnak némi képet a hatósági döntések bírósági felülvizsgálatáról. Magyar Csaba összesítése szerint 2022 és 2025 között a bíróságok ezekben az ügyekben az esetek mintegy 81 és 85 százaléka között hagyták helyben a NAV döntéseit.
Az adatokat óvatosan kell értelmezni, mert nem kizárólag vagyonosodási vizsgálatokról szólnak. Ezért belőlük nem lehet megállapítani, hogy egy konkrét vagyonügyben milyen eséllyel járna sikerrel az adóhatóság vagy az adózó. Az viszont látható, hogy az ellenőrzési szakterülethez kapcsolódó perek nagy többségében a NAV döntései a bírósági felülvizsgálat után is fennmaradtak.
A tervezet a vizsgálatok mellett a NAV működésére vonatkozó adatok közzétételét is előírná. A hivatalnak havonta, kereshető formában kellene közzétennie az elvégzett egyedi kockázatelemzések számát, azokat az eseteket, amelyekben bűncselekmény gyanúja merült fel, továbbá az értesítések és feljelentések, valamint az ezek nyomán indult adóellenőrzések számát.
A javaslat név szerinti nyilvánosságra hozatalt is tartalmaz. A NAV negyedévente közzétenné azoknak az érintett közszereplőknek a nevét és tisztségét, akiknél az szja-val kapcsolatban legalább ötmillió forint adóhiányt állapítottak meg véglegessé vált határozatban. Ez a lista nem a kockázatelemzés alá vont személyeket sorolná fel, hanem azokat, akiknél az eljárás végén ekkora összegű adóhiányt állapítottak meg.
A tervezett rendszerben ezért a vagyon eredetének dokumentálása különösen fontos lehet. Egy korábbi adásvételi szerződés, bankszámlakivonat, öröklési irat, üzletrész-átruházás vagy adóbevallás évekkel később is segíthet annak igazolásában, hogy honnan származott egy vagyonelem. A rendszer működésének egyik próbája az lesz, hogy a NAV mennyire tudja rekonstruálni a korábbi vagyoni folyamatokat, az érintettek pedig mennyire tudják alátámasztani vagyonuk jogszerű eredetét.
