Életmód

Már Moszkvának sem kell Orbán Viktor, most jött a közlemény!

Moszkva megszólalt Orbán ENSZ-jelöléséről: más országnak kellene megtennie az első lépést

Oroszország nem fogja hivatalosan jelölni Orbán Viktort az ENSZ főtitkári posztjára – közölte Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes 2026. október 26-án. Kijelentése a volt magyar miniszterelnök lehetséges indulásáról szóló amerikai sajtóértesülésre reagált, de nem jelentette Orbán személyének elutasítását: Moszkva egy későbbi jelölés megvitatását nyitva hagyta.

Washingtonból indult az értesülés

Három ország forrásaira hivatkozva írt Orbán Viktor lehetséges ENSZ-főtitkári indulásáról a Wall Street Journal október 25-én megjelent szerkesztőségi cikke. Beszámolójuk szerint a Trump-kormányzat képviselői vetették fel neki az ötletet, és arra bátorították, hogy szálljon versenybe a tisztségért.

Washingtonban az amerikai lap szerint olyan elképzelést mérlegelnek, amelyben Orbán az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közös támogatását élvezhetné. Mindez azonban sajtóértesülés: a cikk sem végleges döntésről, sem már megtörtént hivatalos jelölésről nem számolt be.

Jelölés és támogatás között lényeges különbség van

Alimov az Interfax kérdésére azzal indokolta az orosz álláspontot, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai nem szoktak főtitkárjelöltet állítani.

„Sem Oroszország, sem az Egyesült Államok, sem Kína nem fogja Orbánt jelölni, mert mi az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai vagyunk, és senkit sem jelölünk az ENSZ főtitkári posztjára”

– fogalmazott a diplomata.

Ebből tehát nem következik, hogy Moszkva ellenezné Orbán megválasztását. Nyilatkozata a hivatalos előterjesztés szerepéről szólt, nem egy esetleges jelölt támogatásának megtagadásáról. Az Egyesült Államokra és Kínára vonatkozó kijelentés ugyancsak Alimov közlése volt.

Hivatalos egyeztetésről még nem számolt be az orosz fél

Moszkva az orosz külügyminiszter-helyettes elmondása szerint a sajtóból értesült a felvetésről, Orbán esetleges jelöltségét pedig addig nem vitatták meg a Biztonsági Tanácsban.

Előbb olyan államot kellene találniuk a kezdeményezőknek, amely vállalja a hivatalos jelölést – fejtette ki Alimov. Ezt követően az orosz fél megvizsgálná a megbeszélések és konzultációk lehetőségét.

Orbán neve az ENSZ nyilvános jelöltlistáján az október 27-i ellenőrzéskor nem szerepelt. Hivatalosan bejelentett indulásról ezért továbbra sem lehet beszélni.

Latin-Amerikát részesítené előnyben Oroszország

További szempontot jelenthet a földrajzi rotáció diplomáciai hagyománya. Alimov szerint Oroszország tiszteletben tartja ezt az elvet, amely alapján most a latin-amerikai és karibi térség képviselőjének kellene következnie.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem hivatalos szabály. Közlése szerint Moszkva először a régió jelöltjei közötti választás lehetőségeit vizsgálná meg, és azok kimerülése után mérlegelne más irányt.

Elvileg egy latin-amerikai ország is előterjeszthetné Orbán nevét, mert a jelöltnek nem feltétlenül kell a jelölő állam polgárának lennie – tette hozzá.

Kilenc szavazat és vétómentesség kellene a továbblépéshez

António Guterres jelenlegi mandátuma 2026. december 31-én ér véget, az utód megbízatása pedig 2027. január 1-jén kezdődne. Kinevezéséről az ENSZ Közgyűlése dönt a Biztonsági Tanács ajánlására.

Legalább 9 támogató szavazatra van szükség a 15 tagú tanácsban, miközben az öt állandó tag egyike sem vétózhat. Franciaország és az Egyesült Királyság álláspontja ezért ugyanúgy meghatározó lenne, mint Washingtoné, Moszkváé vagy Pekingé.

Önmagában tehát még három nagyhatalom esetleges támogatása sem jelentene kinevezést. Egy következő, ellenőrizhető fejleményt az jelenthetne, ha valamelyik tagállam hivatalosan benyújtaná Orbán jelölését; az ENSZ tájékoztatója szerint erre a folyamat jelenlegi szakaszában is van lehetőség.

Felhasznált források