Sokan még évekkel a koronavírus-fertőzés után is különös panaszokkal küzdenek. Egy friss vizsgálat meglepő eredményeket hozott.
A koronavírus-járvány alatt rengetegen tapasztalták meg a fertőzés egyik szokatlan tünetét: egyik pillanatról a másikra eltűnt a szaglásuk és az ízlelésük. A legtöbb érintettnél néhány hét vagy pár hónap elteltével helyreálltak ezek az érzékek, másoknál azonban sokkal tovább megmaradt a probléma. Olyanok is akadnak, akik évekkel a betegség után is alig érzik az ételek ízét.
Mi köze van a Covidnak az ízérzékeléshez?
Sokáig nem lehetett pontosan tudni, miért tartanak egyeseknél ilyen sokáig az érzékelési problémák. Az orvosok tisztában voltak azzal, hogy a Covid-19 kialakulásáért felelős SARS-CoV-2 vírus hatással lehet a szaglásra és az ízlelésre, arra azonban nem volt egyértelmű magyarázat, miért maradnak fenn ezek a tünetek bizonyos embereknél jóval a fertőzés után is.
Egy új vizsgálat most közvetlen biológiai bizonyítékot talált arra, hogy ilyenkor mi történik a szervezetünkben.
A kutatásban olyan emberek vettek részt, akik még több mint egy évvel a Covid-fertőzés után is ízérzékelési nehézségekkel küzdöttek. Összesen 28 olyan személyt vizsgáltak, akik a betegség alatt nem szorultak kórházi ellátásra, panaszaik azonban hosszú időn keresztül megmaradtak – írja a SciTechDaily.
A részletes vizsgálatokból kiderült, hogy néhány résztvevőnél komoly eltérések jelentkeztek az ízek felismerésében. Leginkább az édes, a keserű és az umami, vagyis az úgynevezett húsíz érzékelése gyengült, míg a sós és a savanyú ízeket általában továbbra is felismerték.
Ebben fontos szerepe van a PLCβ2 nevű fehérjének, amely az ízekből származó jelzések továbbításában vesz részt. Egyfajta „molekuláris erősítőként” működik: az ízlelősejtekben létrejövő jelet erősebbé teszi, mielőtt az idegrendszeren keresztül eljutna az agyhoz. Ha a szervezet kevesebbet állít elő ebből a fehérjéből, a továbbított jel is gyengébb lesz, így az agy számára nehezebbé válik az ízek felismerése.
Ez állhat a csökkenés mögött
A vizsgálat eredményei szerint a fehérje csökkenésének hátterében genetikai szintű eltérés is meghúzódhat. Az érintett sejtekben kevesebb mRNS volt jelen. Ez a messenger RNS nevű molekula továbbítja a fehérjék létrehozásához szükséges genetikai információt, és a PLCβ2 előállításához is nélkülözhetetlen.
Emiatt
„a sejtek egyszerűen nem tudnak elegendő mennyiséget termelni ebből az ízérzékeléshez fontos molekulából.”
A mikroszkópos elemzések további részletekre is rávilágítottak. Bizonyos betegeknél maguknak az ízlelőbimbóknak a felépítése is módosult, a sejtek pedig rendezetlenebb elhelyezkedést mutattak. A kutatók szerint mindez azt jelezheti, hogy a hosszan tartó ízvesztés nemcsak molekuláris folyamatokkal, hanem a sejtek szerkezeti károsodásával is kapcsolatban lehet.
Mindez azért is meglepő, mert az ízlelőbimbók sejtjei általában viszonylag gyorsan cserélődnek. Egészséges szervezetben általában két-négy hetente újulnak meg.
A kutatás alapján azonban a Covid-fertőzés bizonyos esetekben olyan hosszan fennálló változásokat idézhet elő a sejtek jelátviteli működésében, amelyek még a később kialakuló új sejteket is érinthetik. Ez magyarázhatja, miért maradhatnak meg az ízlelési panaszok sokkal tovább, mint maga a fertőzés.