Ki kell vizsgálni, hogy a szolgálatokat felhasználták-e ellenzéki pártok ellen.
A Belügyminisztérium feladata az, hogy biztonságot teremtsen, miközben megőrzi a szabadságot és a jogállamot, ezt hangsúlyozta Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt hétfőn az Országgyűlés Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottsága előtt tartott meghallgatásán.
Pósfai felidézte, hogy a Tisza Párt a választásokon egy működő és emberséges Magyarország ígéretével indult. A párt a belügyi tárca újraszervezését és az eredeti feladatok helyreállítását jelölte ki saját teendőként.
„A választások üzenete világos, a kommunista rendszer bukása óta még egy párt sem kapott ilyen erős felhatalmazást Magyarországon” – mondta.
Hozzátette, hogy a rendszerváltást békésen, felelősen, az embereket egyenrangú félként kezelve kell végigvinni. Szerinte így lehet mielőbb helyreállítani a társadalmi igazságérzetet, és olyan kormányzást kialakítani, amely valódi esélyeket ad a polgároknak.
Elmondása szerint az új kabinet átalakított szerkezetben kezdi meg a munkát, csúcsminisztériumok nélkül. A Belügyminisztérium a magyar állam egyik legnagyobb és legösszetettebb szervezete, mert egyszerre felel a közbiztonságért, a rendvédelemért, a katasztrófavédelemért, a határvédelemért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a nyilvántartási rendszerek működéséért és az emberek mindennapi biztonságérzetéért, sorolta.
Szerinte ezen a területen mára bizalmi és működési válság alakult ki. A regisztrált bűncselekmények száma nőtt, súlyos létszámhiány van a rendőrségnél, az állomány átlagéletkora emelkedett, a technikai felszereltség pedig romlott.
Úgy fogalmazott, hogy a Belügyminisztériumnak ismét a saját feladataira kell koncentrálnia, és azokat kell tisztességesen ellátnia. A legfontosabb szervezeti változás szerinte az, hogy a mesterségesen felduzzasztott tárcából kikerüljenek az oda nem illő államtitkárságok, és visszakerüljenek az őket illető szakterületi minisztériumokhoz.
Közölte azt is, hogy az új felállásban a Belügyminisztériumhoz kerül az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a sporttal kapcsolatos portfólió is.
A tárca előtt álló legfontosabb feladatnak egy működő intézményi kultúra helyreállítását nevezte. Olyan rendszert akar, ahol a szakmai döntések szakmai alapon születnek, a hivatásos állomány kiszámítható életpályát kap, a teljesítményt mérik és elismerik, a politikai lojalitást pedig ismét a szakmai minőség váltja fel.
Ehhez kiszámítható bérrendszert ígért, szolgálati lakásprogramot indítanának, modernizálnák az eszközparkot, csökkentenék az adminisztratív terheket, és megerősítenék a helyi kapitányságok szakmai önállóságát. Külön kiemelte, hogy jelenleg nem térhet vissza az állományba az, aki korábban már leszerelt, ezen változtatni szeretnének.
A jogállami működés helyreállítását is fontos célnak nevezte. Szerinte az elmúlt évek egyik legsúlyosabb következménye az volt, hogy megrendült a bizalom a nyomozóhatóságokban.
A Pegasus-ügy, a korrupciós ügyek politikai érzékenység szerinti kezelése, valamint a leállított vagy el sem indított nyomozások azt a benyomást keltették, hogy a törvényt nem minden esetben alkalmazzák egyformán.
Ezért a nyomozóhatóságok politikamentes működését akarják visszaállítani, erősítenék az intézményi ellenőrzést, megszüntetnék a politikai beavatkozás lehetőségét, és átláthatóbbá tennék a nemzetbiztonsági szolgálatok működését.
Arról is beszélt, hogy a rossz közbiztonságú körzetekben növelik a rendőri jelenlétet, és csökkenteni akarják a bűncselekmények számát, de nem statisztikák kozmetikázásával.
Nemzetbiztonsági átvilágítás után nyilvánosságra hoznák a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóit, kivizsgálnák és a nyilvánosság elé tárnák a Pegasus szoftverhez kapcsolódó lehallgatási ügy részleteit, valamint közzétennék a 2010 óta elrendelt, politikailag motivált titkos megfigyeléseket. Emellett az elmúlt évtizedek gyermekvédelmi bűncselekményeit is felderítenék, független parlamenti vizsgálóbizottság és szakértők bevonásával.
Kijelentette azt is, hogy szigorúan fellépnek az illegális migráció ellen, megtartják a déli határkerítést, és tovább erősítik a határvédelmet.
Nem engedik szabadon az elítélt bűnözőket és az embercsempészeket, felszámolják a bevándorlásra épülő üzleteket, és megszüntetik a letelepedési kötvények rendszerét, amelyet nemzetbiztonsági kockázatnak tartanak.
A kérdésekre válaszolva Pósfai Gábor azt mondta, hogy a béremelésekről az átadás-átvétel után néhány hónappal konkrét tervet mutat be a teljes ciklusra. Ennek része lesz a fegyverpénzek és a szolgálati nyugdíjak igazságos rendezése is.
A vezetői posztok számának növekedése miatt szervezeti átvilágítást ígért, és azt is mondta, hogy a jövőben mindenki szabadon gyülekezhet, aki betartja a törvényeket.
A nemzetbiztonsági szolgálatoknál osztott intézményi rendszer alakul ki, de szoros információmegosztást terveznek a tárcák és a szolgálatok között. Ezzel összefüggésben azt is mondta, hogy ki kell vizsgálni, felhasználták-e a szolgálatokat ellenzéki pártok ellen.
Pósfai arról is beszélt, hogy a drogstratégia fő felelőse a szociális tárca lesz, a rendőrségnek viszont keményen fel kell lépnie a drogdílerek ellen.
Azt is mondta, hogy miniszterként minél többet szeretne terepen lenni, hogy saját maga lássa a helyzetet. Találkozni akar az érdekvédelmi szervezetekkel is, és meg akarja hallgatni az állomány véleményét.
A bizottság 6 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Pósfai Gábor miniszteri kinevezését.
