Életmód

Aneurizma: jelek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni

Tévhit vagy tény? Amit sokan rosszul tudnak az aneurizmáról

Az aneurizma az ér falának kitüremkedése vagy kiboltosulása. Sokan mégis félreértik, mert gyakran hosszú ideig nem okoz panaszt. Emiatt könnyen terjednek a tévhitek. Az alábbiakban összefoglaljuk a leggyakoribb félreértéseket, és azt is, mi történik ilyenkor a szervezetben.

Tévhit 1: „Csak időseknél alakul ki aneurizma”

Tény, hogy aneurizma bármely életkorban előfordulhat.

Az életkor valóban növeli a kockázatot, mert az erek fala idővel veszít a rugalmasságából, és több károsodás éri. Ugyanakkor fiatalabb embereknél is kialakulhat, főleg öröklött hajlam, kötőszöveti betegségek, például Ehlers-Danlos-szindróma, vagy veleszületett érgyengeség miatt. A dohányzás és a kezeletlen magas vérnyomás szintén gyorsítja az érfalak károsodását, életkortól függetlenül.

Tévhit 2: „Ha nincs tünet, akkor nincs veszély”

Sok aneurizma teljesen tünetmentes, egészen addig, amíg meg nem reped.

A kisebb vagy stabil aneurizmák gyakran nem nyomják a környező szöveteket, ezért nem okoznak panaszt. Ettől még az ér falának adott szakasza gyengébb marad. Közben a vér áramlása folyamatos terhelést jelent erre a részre, ezért a fal tovább vékonyodhat. Ha végül elszakad, súlyos belső vérzés alakulhat ki. Az agyban ez például szubarachnoideális vérzéshez vezethet, ami azonnali ellátást igényel.

Tévhit 3: „A fejfájás csak fejfájás”

Az erős, hirtelen kezdődő fejfájás megrepedt agyi aneurizma jele is lehet.

Sokan ezt úgy írják le, mint életük legrosszabb fejfájását. A fájdalmat az okozza, hogy a kiömlő vér irritálja az agyat védő hártyákat. Emellett hányinger, tarkókötöttség, fényérzékenység vagy akár eszméletvesztés is jelentkezhet. Ez nem egy szokványos tenziós fejfájás vagy migrén, hanem sürgős állapot.

Tévhit 4: „Ha valaki egészségesnek tűnik, nincs miért aggódnia”

Egy látszólag egészséges embernél is lehet aneurizma.

Az aneurizma sokszor csendben fejlődik ki, miközben az ér falában apró szerkezeti változások zajlanak. Ilyen lehet a gyulladás, a kollagén lebomlása vagy a kóros áramlási mintázat. Akkor is nőhet a kockázat, ha valaki egyébként jó formában van, mert a családi halmozódás, a fel nem ismert magas vérnyomás vagy a tartós stressz is szerepet játszhat.

Tévhit 5: „Minden aneurizma előbb-utóbb megreped”

Nem minden aneurizma reped meg, de a kockázat nagyon eltérő lehet.

A veszély mértékét több tényező befolyásolja, például a méret, az elhelyezkedés, a növekedés üteme és az érfal állapota. A nagyobb aneurizmák, illetve az agy bizonyos artériáiban kialakuló elváltozások nagyobb eséllyel szakadnak fel. Ezért az orvosok személyre szabottan döntenek arról, hogy elegendő-e a rendszeres képalkotó kontroll, vagy megelőző beavatkozásra, például klippelésre vagy endovaszkuláris coilingra van szükség.

Mi történik valójában aneurizma esetén?

Az aneurizma akkor alakul ki, amikor az érfal egy része meggyengül, majd a vérnyomás hatására kifelé boltosul. A háttérben több folyamat állhat:

-csökken a tartást adó fehérjék, például a kollagén és az elasztin mennyisége

-tartós gyulladás alakul ki az ér falában

-a véráramlás egyenetlenül terheli az ér bizonyos pontjait

Idővel a fal annyira elvékonyodhat, hogy megreped vagy elszakad. Ilyenkor életveszélyes vérzés jöhet létre.

Miért fontos időben felismerni?

Az aneurizma azért különösen veszélyes, mert sokszor rejtve marad. Sokan csak akkor szembesülnek vele, amikor már súlyos baj történt.

A pontosabb ismeretek azért számítanak, mert segítenek hamarabb felismerni a figyelmeztető jeleket, átgondolni a saját kockázati tényezőket, és időben orvoshoz fordulni.

Az aneurizma néha már repedés előtt is adhat jeleket, máskor pedig a panaszok hirtelen kezdődnek.

Lehetséges korai tünetek, még nem megrepedt aneurizma esetén

-fájdalom az egyik szem mögött vagy fölött

-kitágult pupilla

-homályos vagy kettős látás

-csüngő szemhéj

-zsibbadás vagy gyengeség az arc egyik oldalán

Ezek a tünetek azért jelentkezhetnek, mert az aneurizma nyomhatja a közeli idegeket.

A repedés sürgősségi jelei

-hirtelen fellépő, nagyon erős fejfájás

-hányinger és hányás

-merev nyak

-fényérzékenység

-zavartság vagy eszméletvesztés

-görcsroham

Ez sürgős orvosi helyzet. Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni.