A közel-keleti feszültségek robbanásszerűen megnőttek, miután Irán jelentős rakétatámadást indított amerikai katonai célpontok ellen, alig néhány nappal azután, hogy Donald Trump elnök drámai bombázási kampányt rendelt el az iráni nukleáris létesítmények ellen.
Az Egyesült Államok által használt bombák száma
A Reuters szerint hétfőn (június 23.) hat iráni rakétát lőttek ki a katari Doha közelében található Al-Udeid légitámaszpontra, amely a régió legnagyobb amerikai katonai létesítménye, és körülbelül 10 000 amerikai katonát fogad be.
Irán is megerősítette, hogy rakétát lőttek ki egy iraki amerikai katonai támaszpontra, ami a fokozódó konfliktus újabb frontját jelenti.
Mindeközben a katari Al-Udeid bázis az iráni rakétatámadások legújabb hullámának egyik legfontosabb célpontja volt.
Az iráni állami Tasnim News a támadást a „Győzelem bejelentése” művelet részeként írta le, amelynek célpontjai a katari amerikai erők és izraeli célpontok voltak.
🚨 #BREAKING: American PATRIOT missile defense systems activating as Iran launches SIX missiles toward US forces in Qatar pic.twitter.com/DJnEiuZrL0
— Nick Sortor (@nicksortor) June 23, 2025
Az iráni állami televízió harci zenével kísérte a rakétakilövésről szóló hírt, és a képernyőn nagy betűkkel villogott a felirat: „Irán fegyveres erőinek hatalmas és sikeres válasza Amerika agressziójára”.
Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa kijelentette, hogy a katari Al-Udeid légibázisra kilőtt rakéták száma pontosan megegyezik az Egyesült Államok által az iráni nukleáris létesítmények ellen végrehajtott legutóbbi támadások során ledobott bombák számával.
Az iráni hadsereg szerint a rakétatámadás „pusztító és hatalmas erejű” volt, annak ellenére, hogy a katari légvédelem sikeresen elfogta a lövedékeket. Katari tisztviselők később megerősítették, hogy Al-Udeidben nem voltak áldozatok, bár az ország a támadásra számítva korábban lezárta légterét.
„Megerősítjük, hogy Katar állam fenntartja a jogot, hogy közvetlenül reagáljon, arányosan ennek a nyílt agressziónak a jellegével és mértékével, valamint a nemzetközi joggal összhangban” – nyilatkozta hétfőn Majed Al-Ansari, a katari külügyminisztérium szóvivője.
Az Egyesült Arab Emírségek lezárja légterét
A helyzet eszkalálódásával az Egyesült Államok katari nagykövetsége figyelmeztetést adott ki az amerikai állampolgároknak, sürgetve őket, hogy „további értesítésig” maradjanak a helyükön.
Az iráni támadások legújabb hulláma után az Egyesült Arab Emírségek óvintézkedésként lezárta légterét, a Reuters szerint.
Eközben a szomszédos Bahrein figyelmeztetést adott ki állampolgárainak, sürgetve őket, hogy azonnal keressenek menedéket.
Az eszkalációt Trump szombat este (június 21.) címlapra került lépése követte, amikor elrendelte a titkos légitámadást, amely „teljesen megsemmisítette” Irán legfontosabb nukleáris létesítményeit – Fordowot, Natanzot és Esfahant.
„A misszió sikeres volt” – jelentette ki a volt elnök, hozzátéve, hogy a művelet célja Irán nukleáris képességeinek felszámolása volt.
Válaszul Masoud Pezeshkian iráni elnök az X-en (korábban Twitter) írta: „Mi nem kezdeményeztük a háborút, és nem is keressük azt. De nem hagyjuk válasz nélkül a nagy Irán elleni inváziót.”
A válság 11. napja
A válság 11. napján Izrael is egyre mélyebben belekeveredett a konfliktusba. Hétfőn kora reggel az izraeli erők támadást indítottak Teheránban, célpontjaik az úgynevezett „rezsim célpontok és kormányzati elnyomó szervek” voltak.
Az izraeli hadsereg egyértelművé tette, hogy a támadások még korántsem értek véget, és ígéretet tett arra, hogy „az elkövetkező napokban” folytatni fogja a támadásokat Irán fővárosának szimbolikus helyszínei ellen.
Washingtonban Trump továbbra is dacos maradt. Alig néhány órával Irán rakétatámadása előtt provokatív üzenetet tett közzé a Truth Social oldalon: „Ha a jelenlegi iráni rezsim nem képes IRÁNT ÚJRA NAGYVÁ TENNIE, miért ne lenne rezsimváltás???”
A BBC jelentése szerint Trump jelenleg a Nyugati Szárnyban tartózkodik, a Fehér Ház ajtaja előtt pedig egy amerikai tengerészgyalogos áll őrt – ez azt jelzi, hogy a volt elnök aktívan felügyeli a válságot.
A légitámadások és a régióban csúcspontjára érő feszültségek miatt gyorsan növekszik a teljes körű háborútól való félelem, és mindkét fél úgy tűnik, eltökélt szándéka, hogy továbbra is visszavágjon.
