Feljelentés az Alteo-részvények ügyében: Hadházy Ákos szerint súlyos kérdések maradtak nyitva
Hadházy Ákos feljelentést tett bennfentes kereskedelem, csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt az Alteo-részvények ügyében. A politikus szerint az ügy lényege az, hogy Tiborcz István üzleti köréhez köthető szereplők a gyanú szerint egy vitatott értékű céget adtak el egy tőzsdei vállalatnak, majd még azelőtt kiszálltak, hogy a problémák látványosan napvilágra kerültek volna. Fontos hangsúlyozni: ez jelenleg feljelentés és gyanú, nem bírósági ítélet, a hatóságok feladata eldönteni, történt-e bűncselekmény. A 444 beszámolója szerint Hadházy bennfentes kereskedelem, csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz az Alteo-részvények ügyében.
Hadházy szerint önmagában ez az ügy is elég súlyos lehet
Hadházy Ákos a bejegyzésében arról írt, hogy néhány hete egy „nagyon komoly és magas rangú szakember” azt mondta neki: Tiborczot szerinte már önmagában emiatt a tőzsdei ügy miatt is „be lehetne vinni”. Hadházy hozzátette, hogy mivel nem olvasott arról, hogy ez megtörtént volna, feljelentést tett bennfentes kereskedelem, csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Ez nem azt jelenti, hogy bárkit bűnösnek mondtak ki. A különbség lényeges: a feljelentés még csak az első lépés, amely után a rendőrségnek, az ügyészségnek és adott esetben a bíróságnak kell megállapítania, hogy a gyanúból lesz-e nyomozás, vádemelés vagy bármilyen jogkövetkezmény.
Hadházy szerint ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a feljelentés beadása óta eltelt két hétben nem kapott elutasító határozatot. Ebből ő arra következtet, hogy a hatóságok legalább foglalkozhatnak az üggyel. Az Index szintén arról írt, hogy Hadházy szerint a feljelentést eddig nem utasították el, miközben a politikus a Magyar Nemzeti Bank korábbi vizsgálatát is bírálta.
A történet politikailag azért különösen érzékeny, mert Tiborcz István neve régóta a hatalomhoz köthető gazdasági körök egyik legismertebb jelképe az ellenzéki közbeszédben. Jogi értelemben azonban továbbra is az számít, hogy a hatóságok mit tudnak bizonyítani, és hogy a feljelentésben szereplő állításokból lesz-e tényleges eljárás.
Az Alteo-ügy középpontjában egy vitatott cégvásárlás áll
Az ügy középpontjában az Alteo és az Alteo Circular, korábbi nevén Éltex áll. A Telex korábbi cikke szerint az Alteo 2025-ben megvásárolta a Tiborcz István üzleti köréhez köthető Éltexet, méghozzá olyan áron, amelyet több kisbefektető és piaci szereplő később erősen vitatott. A sajtóbeszámolók a tranzakció értékét mintegy 18,9 milliárd forintra tették.
A történet azért kapott nagyobb súlyt, mert az Alteo tőzsdei vállalat, vagyis a döntések nemcsak nagybefektetőket, hanem kisrészvényeseket is érinthetnek. Ha egy tőzsdei cég egy vitatott értékű vagy később rosszabb állapotúnak bizonyuló társaságot vásárol meg, annak hatása lehet az árfolyamra, a befektetői bizalomra és végső soron a kisrészvényesek pénzére is.
A Telex beszámolója szerint az Alteo Circular 2025-ben veszteséges lett: a 2024-es 856 millió forintos nyereség után 832 millió forintos veszteséget mutatott ki. Ennél is látványosabb adat, hogy a társaság saját tőkéje a 2024 végi 12,7 milliárd forintról 2025 végére 3 milliárd forint alá esett.
Ez az a pont, ahol a kisbefektetők gyanakvása érthetővé válik. Ha egy cég drágán vesz meg valamit, majd nem sokkal később kiderül, hogy a megvett társaság pénzügyi állapota jóval rosszabb a vártnál, akkor óhatatlanul felmerül a kérdés: ki mit tudott, mikor tudta, és ki lépett időben?
Hadházy szerint az időzítés az ügy egyik legkényesebb része
Hadházy állítása szerint a történet egyik legfontosabb eleme az időzítés. A politikus úgy fogalmazott, hogy Tiborczék „éppen időben” szálltak ki az Alteóból, mielőtt a gondok látványosan kiderültek volna. A 444 összefoglalója szerint a Tiborczhoz köthető Főnix Magántőkealaptól a Mol RES Investments Zrt. vásárolta meg az Alteo-részvényeket a választások előtt 11 nappal.
Ez önmagában még nem bizonyít bűncselekményt. Pontosan ezért kellene a hatóságoknak tisztázniuk, hogy volt-e olyan nem nyilvános információ, amelyet valaki előnyös üzleti döntéshez használhatott fel, miközben a többi befektető még nem láthatta a teljes képet.
A bennfentes kereskedelem gyanúja éppen ilyen helyzetekben kerülhet elő: ha felmerül, hogy valaki olyan információ birtokában döntött részvények eladásáról vagy vásárlásáról, amely a nyilvánosság számára akkor még nem volt ismert. Hadházy emellett csalás és hűtlen kezelés gyanúját is felvetette, de ezek bizonyítása külön eljárást igényel.
A kérdés tehát nemcsak az, hogy az Alteo mennyit fizetett az Éltexért, hanem az is, hogy a tranzakció értékelése, előkészítése és a részvények eladása körül minden szabályosan történt-e. Ha igen, akkor az ügy politikai viharként maradhat meg. Ha nem, akkor sokkal nagyobb következményei lehetnek.
Most a hatóságokon a sor: ebből valódi ügy is lehet
A történet másik fontos szála a tőzsdefelügyeleti oldal. Hadházy bírálta a Magyar Nemzeti Bankot, amely tőzsdefelügyeleti szervként vizsgálta a kisrészvényesi panaszokat, majd a politikus megfogalmazása szerint mindent rendben talált. Az Index beszámolója szerint Hadházy azt állította: a jegybankkal szemben a rendőrség a feljelentést eddig nem utasította el.
Az ügy politikai súlya azért nagy, mert Tiborcz István neve régóta szimbólummá vált a magyar közéletben. Az ellenzéki kritikusok évek óta úgy beszélnek róla, mint a hatalomhoz családi szálakon is kötődő üzleti kör egyik legismertebb szereplőjéről. A konkrét ügyek jogi megítélése azonban nem politikai szlogenek, hanem bizonyítékok alapján dőlhet el.
Az Alteo-ügy ezért lehet több, mint egy bonyolult tőzsdei történet. Ha a feljelentés nyomán valódi nyomozás indul, az azt jelezheti, hogy a hatóságok komolyan veszik a kisrészvényeseket érintő kérdéseket és a bennfentes kereskedelem gyanúját. Ha viszont az ügy gyorsan elhal, az sokak szemében újabb példája lehet annak, hogy a nagy gazdasági történetek következmények nélkül maradnak.
Most tehát minden szem a hatóságokon van. Hadházy bedobta a követ a vízbe, a hullámok pedig már látszanak. A kérdés csak az, hogy ebből valódi jogi ügy lesz-e, vagy a magyar közélet egy újabb korrupciógyanús történetet nézhet végig következmények nélkül.
