Érdekesség

Most jött: Rohamosan terjed a fertőzés Magyarországon, már két városban is kimutatták, nincs gyógyír rá

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) friss közleménye szerint Békés vármegye két településén, Újkígyóson és Mezőberényben is kimutatták a szőlő aranyszínű sárgaságát (Flavescence dorée) okozó fertőzést. Ez a szőlőtermesztők számára az egyik legveszélyesebb kórokozó, amelyet a szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszt, és amely ellen jelenleg nincs gyógyír – csak a megelőzés, illetve a szigorú zárlati intézkedések jelenthetnek védelmet.

A betegség mára már 13 vármegyében megjelent, így országos szinten komoly kihívást jelent a borvidékeknek és a szőlőültetvényeknek. A hatóságok a két újonnan érintett Békés vármegyei településen azonnali növényvédelmi intézkedéseket rendeltek el.

Mi az aranyszínű sárgaság és miért veszélyes?

A szőlő aranyszínű sárgasága egy fitoplazmás betegség, amelyet a kabócák terjesztenek egyik tőkéről a másikra. A kórokozó megtámadja a szőlő edénynyalábjait, így gátolja a tápanyagok és a víz szállítását.

A fertőzés tünetei közé tartoznak:

-a levelek aranysárga elszíneződése (fehérszőlőnél), illetve vörösödése (kékszőlőnél),

-a levelek felkunkorodása és törékennyé válása,

-a hajtások érése elmarad, fásodás helyett zöldek maradnak,

-a fürtök elszáradnak, a bogyók ráncosodnak, és végül a tőke teljesen terméketlenné válhat.

Mindez a szőlőültetvények részleges vagy teljes pusztulásához vezethet, ha nem történik időben beavatkozás.

Újkígyós és Mezőberény: új gócpontok Békés vármegyében

A Nébih tájékoztatása szerint a fertőzés Újkígyóson és Mezőberényben bukkant fel. Ez azért különösen aggasztó, mert a betegség már amúgy is jelen van más dél-alföldi térségekben.

A Békés vármegyei kormányhivatal növényvédelmi szakemberei azonnal megkezdték a szükséges intézkedéseket, köztük:

-a fertőzött tőkék kijelölését és eltávolítását,

-kötelező növényvédelmi kezelések elrendelését,

-a kabóca elleni célzott rovarirtást.

A zárlati intézkedések célja, hogy a károsító ne tudjon megtelepedni a térségben és ne terjedjen át más ültetvényekre.

Zárlati intézkedések és megelőzés

A fertőzött területeken a gazdák számára kötelező előírások lépnek életbe, amelyek megszegése bírságot vonhat maga után.

Ezek közé tartozik:

-a fertőzött növények kivágása és megsemmisítése,

-a szőlőkabóca ellen előírt permetezések elvégzése,

-a szőlőültetvények folyamatos vizsgálata és monitorozása,

-a szaporítóanyagok szigorú ellenőrzése.

A Nébih kiemelte: a megelőzés az egyetlen hatékony fegyver. A fertőzés korai felismerése és jelentése elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegség ne okozzon még nagyobb károkat.

Országos helyzet: 13 vármegyében jelen van a betegség

Az aranyszínű sárgaságot eddig már 13 magyar vármegyében azonosították, így gyakorlatilag az ország borvidékeinek nagy részét fenyegeti. A hatóságok mindenhol fokozott ellenőrzést végeznek, és több térségben zárlatot rendeltek el – legutóbb Zala vármegyében.

A fertőzés terjedése ugyanakkor nagymértékben függ a gazdák együttműködésétől, hiszen a hatósági intézkedések mellett a rendszeres ültetvény-ellenőrzés és a növényvédelmi munkák elvégzése is kulcsfontosságú.

Mit tehetnek a gazdák?

A Nébih azt kéri a gazdáktól, hogy:

1.Rendszeresen vizsgálják át ültetvényeiket, különösen a nyári hónapokban.

2.Jelentsék a gyanús tüneteket a helyi növényvédelmi hatóságnak.

3.Tartsák be a kötelező permetezési előírásokat a szőlőkabóca ellen.

4.Ügyeljenek a szaporítóanyagok eredetére, csak ellenőrzött, egészséges oltványt vásároljanak.

Az aranyszínű sárgaság nem csupán a szőlőtermelők gondja, hanem az egész magyar borágazatot fenyegeti. Egy-egy fertőzés terjedése komoly gazdasági károkat okozhat:

-teljes ültetvények eshetnek ki a termelésből,

-csökkenhet a hazai borkínálat,

-és a minőségi magyar borok hírneve is csorbát szenvedhet.

A szakértők ezért hangsúlyozzák: a betegség elleni védekezés nem csak a gazdák, hanem a teljes ágazat közös érdeke.

Újkígyós és Mezőberény esete ismét rámutat arra, hogy az aranyszínű sárgaság elleni harcban kulcsszerepe van a gyors felismerésnek és a határozott intézkedéseknek. A zárlatok célja nem csupán az adott ültetvények védelme, hanem az országos borágazat biztonságának megőrzése is.

A gazdák felelőssége óriási: csak az ő éberségükkel és együttműködésükkel akadályozható meg, hogy a betegség továbbterjedjen. A hatóságok ugyan minden segítséget megadnak, de a védekezés sikere végső soron közös ügy.

Forrás: Tudásfája