A randizásba visszarázódni furcsa érzés lehet, főleg ha már régóta voltál utoljára egyedül.
Ilyenkor sokat számít, hogy nyitott maradj, és ne ítélj túl gyorsan.
Ez a vicces történet pontosan erről szól: egy 70 éves özvegyasszony is kapott egy emlékezetes leckét, amikor egyszer csak megszólalt a csengő, és olyan valaki állt (pontosabban ült) az ajtóban, akire egyáltalán nem számított.
A 70 éves özvegy és a férjjelölt
Egy magányos, 70 éves özvegyasszony úgy döntött, ideje újra férjhez menni. Feladott egy hirdetést a helyi újságban:
„Férjet keresek! Legyen nagyjából velem egykorú, ne bántson, ne csajozzon, és legyen jó az ágyban. Jelentkezés személyesen.”
Másnap megszólalt a csengő. Az asszony ajtót nyitott, és döbbenten látta, hogy egy ősz úr ül a küszöbön tolószékben. Se karja, se lába nem volt.
Az özvegy csóválta a fejét: „Ugye nem gondolja komolyan, hogy magát vegyem számításba? Nézze csak, nincs lába!”
Az öregúr elmosolyodott: „Pont ezért nem tudok félrelépni.”
Az asszony morcosan folytatta: „Karja sincs!”
A férfi ugyanazzal a nyugodt mosollyal válaszolt: „Pont ezért nem tudom bántani.”
Az özvegy összehúzta a szemét, és rátért a lényegre: „És az ágyban még jól teljesít?”
Az öregúr hátradőlt, szélesen vigyorgott, és csak ennyit mondott: „Becsöngettem, nem?”
