Ahogy idősödünk, a bőrünk is változik. Megjelenhetnek új foltok, kinövések, érdes részek, és ez sokszor ijesztőnek tűnik. A legtöbb elváltozás ártalmatlan, mégis zavarhat, főleg ha viszket, kidörzsölődik, vagy egyszerűen csak furcsán néz ki. Idősebb korban az egyik leggyakoribb ok a seborrhoeás keratózis.
Az alábbi összefoglaló segít megérteni, mik lehetnek a sötét, viaszszerű, viszkető dudorok a nyakon, miben térnek el a komolyabb gondoktól, és mit szoktak velük kezdeni.
1. Mi lehet a sötét, viaszszerű dudor a nyakon?
A leírás alapján nagy eséllyel seborrhoeás keratózisról van szó. Ez egy jóindulatú, nem daganatos bőrnövedék, ami nagyon gyakori 50 év felett. Többféle színben előfordulhat, például világosbarna, sötétbarna, majdnem fekete, de akár halványabb árnyalatú is lehet. A felszíne gyakran viaszszerű, érdes, pikkelyes, és enyhén kiemelkedhet a bőrből.
A méret változó, lehet pár milliméteres, de akár nagyobb, 1-2 centis is. A test több pontján megjelenhet, mégis gyakran látni a nyakon, a háton, a mellkason, a fejbőrön.
2. Tipikus jelek, amiket otthon is észre lehet venni
Ezek a növedékek sokszor úgy néznek ki, mintha rá lennének „ragasztva” a bőrre. Gyakran kissé rücskösek, egyenetlen a felszínük, és tapintásra is viaszossá, tömötté válhatnak. Előfordul, hogy egyedül állnak, máskor több is megjelenik egymás mellett.
A viszketés sem ritka, főleg akkor, ha a ruha dörzsöli, a lánc hozzáér, vagy az érintett területet vakarják. Ilyenkor az irritáció fokozódhat, és az elváltozás könnyebben begyullad.
3. Miben más, mint a bőrrák?
A seborrhoeás keratózis néha megtévesztő lehet, mert bizonyos bőrrákos elváltozásokra is hasonlíthat. Mégis van pár jel, ami különbséget adhat. A jóindulatú keratózis gyakran szabályosabb, körülhatároltabb, és a színe sokszor egyenletesebb. Ezzel szemben a rosszindulatú elváltozásoknál gyakoribb az aszimmetria, az egyenetlen szél, illetve a többféle szín egy helyen.
Ugyanakkor a biztos választ nem a ránézés adja meg otthon. Ha egy folt vagy dudor feltűnően változik, érdemes orvosnak megmutatni.
4. Miért számít az életkor és a bőr sajátossága?
Seborrhoeás keratózis leggyakrabban középkorúaknál és időseknél jelenik meg. Ez összefügghet a bőr természetes öregedésével, és azzal is, hogy a bőr hosszú évek alatt sok hatást kap. Világos bőrön sokszor hamarabb feltűnik, de bármilyen bőrtípusnál előfordulhat.
Az is megnyugtató lehet, hogy ezek a növedékek sok esetben az öregedéssel együtt járó, gyakori bőrelváltozások közé tartoznak.
5. Gyakoribb okok és provokáló tényezők
A seborrhoeás keratózis pontos oka nem mindig tiszta, viszont több tényező is szerepet játszhat. A napfénynek kitett területeken gyakrabban jelenhet meg, ezért a tartós UV-hatás valószínűleg hozzájárul. Emellett a hajlam gyakran öröklődik, sok családban több embernél is előfordul.
A dörzsölés és az irritáció nem feltétlenül okozza, viszont erősítheti a viszketést és a kellemetlenséget. Ezért a nyak környékén, ahol a ruha és az ékszerek is hozzáérnek, gyakrabban zavaró.
6. Mikor gyanús a viszketés, vérzés vagy változás?
Bár a seborrhoeás keratózis általában ártalmatlan, van néhány jel, amire figyelni kell. Ha egy elváltozás hirtelen gyorsan nő, megváltozik a színe, a formája, vagy a széle, akkor jobb kivizsgáltatni. Ugyanez igaz akkor is, ha gyakran vérzik, fáj, sebesedik, vagy a viszketés nagyon erős és tartós.
A folyamatos irritáció azért sem jó, mert könnyebben befertőződhet a terület, és a gyógyulás elhúzódhat.
7. Hogyan állapítja meg a bőrgyógyász?
A bőrgyógyász sokszor már ránézésre felismeri. Emellett használhat dermatoszkópot is, ami egy kézi nagyítófajta eszköz, és közelebbről megmutatja a bőr mintázatát.
Ha az elváltozás szokatlannak tűnik, az orvos mintát vehet belőle (biopszia). Ilyenkor egy kis szövetrészt vizsgálnak meg, hogy biztosan kizárják a rosszindulatú okot.
8. Kezelés, fagyasztás, lekaparás, lézer
Nem mindig kell kezelni, főleg ha nem zavar és nem sérül. Viszont ha viszket, gyakran beakad, vérzik, vagy egyszerűen kellemetlen a megjelenése, több megoldás is szóba jöhet.
Gyakori eljárás a fagyasztás folyékony nitrogénnel. Másik lehetőség a lekaparás (kirettázs), amikor az orvos óvatosan eltávolítja a növedéket. Lézeres eltávolítás is előfordul. Ezeket általában rendelőben végzik, gyors beavatkozásként, és többnyire rövid a gyógyulási idő.
9. Otthoni „eltávolítás”, mit ne csinálj
Bármennyire csábító, nem jó ötlet otthon piszkálni, levágni, kaparni vagy „leégetni” ezeket a dudorokat. Könnyen vérzést, fertőzést és hegesedést okozhatsz, és közben az sem derül ki, pontosan mi volt az elváltozás.
A patikai készítmények sem mindig biztonságosak, és az irritációt is fokozhatják. Inkább kérj orvosi véleményt, főleg ha a növedék érzékeny vagy változik.
10. Hogyan segíts egy idős családtagnak orvoshoz fordulni?
Sokat számít, ha egy idős rokon nem marad egyedül a bizonytalansággal. Segíthet, ha felírod, mióta látszik az elváltozás, változott-e, viszket-e, vérzett-e, és van-e belőle több is. Az is jó ötlet, ha elkíséred a vizsgálatra, így könnyebb minden kérdést feltenni.
A nyílt, egyszerű kommunikáció az orvossal megnyugtató lehet, és gyorsabban elvezet a megfelelő megoldáshoz.
