Első munkanapom volt szobalányként, és mindent makulátlannak akartam.
Minden sarkot kétszer ellenőriztem, kisimítottam a lepedőket, a tükröket csillogóra töröltem. Szerettem volna hibátlan benyomást kelteni.
Ahogy egyik szobából a másikba mentem, feltűnt valami furcsa. Üzletemberek, családok és egyéni utazók is a fürdőkádba tették a bőröndjüket.
Először legyintettem. Talán helyet akartak spórolni, vagy nem akarták megtölteni a padlót. Aztán egyre több szobában láttam ugyanezt, néha úgy is, hogy a vendégek még ott voltak. Ekkor már nem tudtam véletlennek betudni. Éreztem, hogy ennek oka van.
Másnap a reggeli eligazításon rákérdeztem, mintha mellékes lenne. Senki sem lepődött meg. Pár kolléga összenézett és elmosolyodott. Az egyikük, a tapasztalt Maria, aki közel tíz éve dolgozott ott, csak annyit mondott nevetve: „Ez teljesen normális. A csomagjaikat védik.”
Összeráncoltam a homlokom. „Mitől?”
„Apró, nem kívánt vendégektől” válaszolta.
„Az ágyi poloskák nem szeretnek sima, csúszós felületen mászni. Sokan ezért teszik a bőröndöt a kádba, mert onnan nehezebben érik el a csomagot. Ha valaki már átélt egy poloskás rémálmot, nem kockáztat többé.”
Ettől hirtelen összeállt a kép. Ami addig furcsa szokásnak tűnt, valójában okos megelőzés volt, tapasztalatból és józan óvatosságból.
Néhány nappal később takarítás közben megismerkedtem egy idős házaspárral. Az ő bőröndjük is a kád szélén pihent. Rákérdeztem, miért csinálják. A férj kedvesen elmosolyodott és azt mondta:
„Ezt a trükköt évekkel ezelőtt tanultuk meg. Egyszer hazavittünk pár potyautast, és hónapokig tartott, mire megszabadultunk tőlük. Azóta így szokás. Megnyugtat minket.”
Elmosolyodtam, és úgy éreztem, jobban értem, mint gondoltam volna.
Attól kezdve, amikor bőröndöt láttam a kádban, nem furcsaság jutott eszembe, hanem történet. Olyan utazók képe, akik tanultak valamit, alkalmazkodtak, és továbbvitték a saját kis szabályaikat.
Rájöttem, hogy az utazás nem csak új helyekről szól, hanem apró tanulságokról is. Útközben olyan szokásokat veszünk fel, amelyek csendben megóvnak a nagyobb gondoktól.
Ma már, amikor bejelentkezem egy szállodába, tudom, mi az első lépés. Rápillantok a fürdőkádra, és ha úgy érzem, a bőröndöm egy időre biztonságos helyet kap a kádban.
A szállodai takarítás közben megtanultam tisztelni az ilyen apró módszereket. Láthatatlanak, mégis hasznosak. És ha már egy tipp segít abban, hogy ne vigyünk haza kellemetlen meglepetést, akkor megéri a pár lépést a fürdőig. Te hova teszed a bőröndöd, amikor legközelebb megérkezel a szobába?
