Az övsömör (herpes zoster) sokaknál ijedtséget és bizonytalanságot okoz, amikor felbukkan. Nem azért, mert ritka lenne, hanem mert sokan nem tudják, honnan ered, mi váltja ki, és miért jelentkezhet olyanoknál is, akik egyébként egészségesnek tűnnek. Pedig elég gyakori, főleg egy bizonyos életkor felett, és sokat számít, ha időben felismerjük.
Az övsömör nem új, és nem is különös betegség
Az övsömört ugyanaz a varicella-zoster vírus okozza, mint a gyerekkori bárányhimlőt. A fontos rész az, hogy a bárányhimlő elmúlása után a vírus nem tűnik el a szervezetből. Évekig, akár évtizedekig is lappanghat az idegrendszerben úgy, hogy nem ad tünetet. Bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat, és ekkor alakul ki az övsömör.
A fellángolás gyakran akkor jön, amikor az immunrendszer gyengül
Az életkor előrehaladása önmagában is terhelheti az immunrendszert. Emellett a hosszan tartó stressz, krónikus betegségek, immunrendszert gyengítő kezelések, illetve erős fizikai vagy lelki megterhelés is hozzájárulhat a vírus újraéledéséhez. Ezért gyakoribb 50 év felett, de fiatalabbaknál is előfordulhat.
A tünetek sokszor hamarabb kezdődnek, mint a kiütések
Övsömörnél nem ritka, hogy az első jelek általánosnak tűnnek, és könnyű őket más problémának betudni. Sokszor az érintett területen jelentkezik fájdalom, égő érzés, bizsergés, vagy akár szokatlan bőrérzékenység. Ezek a panaszok napokkal a látható tünetek előtt megjelenhetnek, ezért a korai felismerés nem mindig egyszerű.
Néhány nap múlva jellemzően kiütések jelennek meg, legtöbbször a test egyik oldalán. Ennek oka, hogy a vírus egy adott ideg lefutása mentén aktiválódik újra, ezért a bőrtünetek meghatározott sávban vagy foltban rendeződnek, és nem borítják el az egész testet. A látvány feltűnő lehet, mégis sokan azt mondják, a fájdalom a legnehezebben viselhető rész.
Kezeléssel általában jól irányítható, de nem mindegy, mikor kezdődik
Megfelelő orvosi ellátás mellett az övsömör többnyire kedvezően alakul. Az antivirális gyógyszerek akkor a leghatékonyabbak, ha a tünetek kezdetétől számított 72 órán belül elkezdik őket. Ilyenkor rövidülhet a betegség ideje, és csökkenhet a szövődmények esélye.
Ha a diagnózis késik, megjelenhet az egyik legrettegettebb következmény, a posztherpeszes neuralgia. Ez tartós idegfájdalom, ami a kiütések elmúlása után is fennmaradhat hónapokig, akár évekig.
A tartós fájdalom a mindennapokat és a hangulatot is megviselheti
Aki átéli, gyakran égő, szúró fájdalomról számol be, ami megnehezíti az alvást, a pihenést, sőt a hétköznapi teendőket is. Emiatt az orvosok azt hangsúlyozzák, hogy nem érdemes legyinteni a korai jelekre. Ha felmerül az övsömör gyanúja, jobb gyorsan orvosi tanácsot kérni.
Fertőző-e az övsömör?
Az övsömör maga nem úgy terjed, hogy valaki „elkapja” a betegséget. A varicella-zoster vírus viszont átadható annak, aki még nem volt bárányhimlős, és nem is kapott védőoltást. Nála bárányhimlő alakulhat ki, nem övsömör. Az aktív, hólyagos szakaszban ezért érdemes kerülni a közvetlen érintkezést várandósokkal, újszülöttekkel, illetve legyengült immunrendszerű emberekkel.
A megelőzésnek is nagy szerepe van
Ma már elérhetők olyan védőoltások, amelyek csökkenthetik az övsömör kialakulásának esélyét. Ha mégis megjelenik, enyhébb lefolyásra és kevesebb szövődményre lehet számítani. Az ajánlások főleg idősebb felnőttekre és kockázati csoportokra fókuszálnak, mert náluk gyakoribbak a problémák.
Az övsömör üzenete egyszerű, figyelj a tested jelzéseire
Az egészség nem csak azt jelenti, hogy épp nincs látványos tünet. Az immunrendszer állapota, a stressz kezelése, és a korai jelek komolyan vétele sokat számít. A szervezet gyakran előre jelez, csak könnyű félreérteni.
Az övsömör ismert, mégis sokszor alábecsült betegség. Ha érted, honnan jön, felismered a korai tüneteit, és időben lépsz, sok kellemetlenséget és hosszan tartó fájdalmat előzhetsz meg. Az információ nem ijesztget, inkább segít megelőzni a bajt.
